Mégsem sikerült áttörést elérni a Brexitről szóló tárgyalásokon – közölte Theresa May brit kormányfő Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnökkel folytatott brüsszeli munkaebédjét követően. A két politikus rövid nyilatkozatából azonban úgy tűnik: a mára kitűzött végső határidőt mégsem veszik annyira komolyan, sőt a hét vége előtt még egyszer találkoznak, hogy rendezzék a még fennálló kérdéseket.

A határidőnek azért van jelentősége, mivel a tervek szerint a december 14-én kezdődő EU-csúcson a tagországok áldásukat adják arra, hogy az Egyesült Királyság és az EU szétválás utáni viszonyairól kezdjék meg a tárgyalásokat, ehhez azonban máig kellett volna kiegyezni a válás feltételeiről.

A politikailag legkényesebb kérdésben elvileg megállapodás született – ha nem is Brüsszellel, legalább a két fél között. Ez az ír-északír határ nyitottságáról szól. Az EU azt várja el, hogy London a nagypénteki békemegállapodás szerint garantálja a két országrész határának átjárhatóságát, az 500 kilométeres szakasz azonban a Brexit után az EU (és az Egyesült Királyság) határává válik, így jogilag nehezen elképzelhető a helyzet fenntartása.

A hétfőn beterjesztett megoldás végül mégis erre vonatkozik, ami sokak értelmezése szerint azt jelenti, hogy Észak-Írország a belső piac része marad, hiszen nincsen vámhatár.

Amíg az északír DUP, a kisebbségi konzervatív brit kormány nem hivatalos koalíciós partnere arra hívta fel a figyelmet: nem fogad el egy olyan egyezséget, amely miatt Észak-Írország helyzete eltér az Egyesült Királyság többi részétől.

Fordulópont az utolsó pillanatban a Brexit-tárgyalásokon

Hírek szerint sikerült megegyezni egy fontos kérdésben, így tovább léphetnek a felek. Ezt várjuk március óta.

Az Egyesült Királyság többi részének vezetői közben szinte kivétel nélkül felháborodásukat fejezték ki az egyezség miatt. A sort a skótok kezdték: az országrész függetlenségre törekvő első minisztere, Nicola Sturgeon az első hírek megjelenése után jelezte: ha az északírek számára lehetőség nyílik a korábbi megállapodás fenntartására, nem látja okát, hogy ezt – vagyis értelmezése szerint az uniós belső piacon való maradást – miért ne lehetne például a skótokra is kiterjeszteni.

If one part of UK can retain regulatory alignment with EU and effectively stay in the single market (which is the right solution for Northern Ireland) there is surely no good practical reason why others can’t.

— Nicola Sturgeon (@NicolaSturgeon) December 4, 2017

Emlékezetes: a skótok kétharmada a maradás mellett voksolt a tavaly júniusi népszavazáson. Az újabb függetlenségi népszavazás ötlete azonban nem emiatt merült fel, hanem mikor kiderült: a brit kormány a „hard Brexit” híve, vagyis nem csak az EU-ból, de az annak alapját adó egységes piacról is szeretne kilépni.

Sturgeonhoz hasonló véleményt fogalmazott meg a maradás másik legfontosabb támogatója, a londoni polgármester. Sadiq Khan (sokadjára) jelezte: ha az ország egyes részei számára elérhető a belső piac fenntartása, akkor London esetében is elvárható lenne, pláne, hogy a főváros lakóinak elsöprő többsége elutasította a kilépést. Egy ilyen megállapodás ráadásul több tízezer állást mentene meg – tette hozzá Twitter-bejegyzésében a városvezető.

Huge ramifications for London if Theresa May has conceded that it's possible for part of the UK to remain within the single market & customs union after Brexit. Londoners overwhelmingly voted to remain in the EU and a similar deal here could protect tens of thousands of jobs.

— Sadiq Khan (@SadiqKhan) December 4, 2017

A londoni vezetőt a walesi követte – ami azért is érdekes, mivel az országrész választóinak többsége a kilépésre voksolt. Más kérdés, hogy Carwyn Jones munkáspárti politikus – aki nem érzi kötelességének a kormány támogatását.

We cannot allow different parts of the UK to be more favourably treated than others. If one part of the UK is granted continued participation in the Single Market & Customs Union, then we fully expect to be made the same offer.

— Carwyn Jones (@fmwales) December 4, 2017