Az utóbbi 15 évben tapasztalható javulás ellenére továbbra is jelentősen elmarad a születéskor várható élettartam Magyarországon az Európai Unió legtöbb tagállamához képest. A magyar egészségügyi rendszer alulfinanszírozott, az egy főre eső egészségügyi kiadások mindössze az uniós átlag felét teszik ki – derült ki az Európai Bizottság (EB) csütörtökön közzétett jelentéséből. 

A várható élettartam 75,7 év volt 2015-ben Magyarországon, ami emelkedést jelent a 2000-ben mért 71,9 évhez képest, de még mindig csaknem öt évvel elmarad az uniós átlagtól. Magyarországhoz képest alacsonyabb várható élettartam csak Romániában, Bulgáriában, Lettországban és Litvániában van.

A helyzetértékelés szerint a magyar férfiak várható élettartama csaknem hét évvel rövidebb, mint a nőké (72,3 év, szemben a nők 79 évével). Emellett jelentős az eltérés a különböző társadalmi-gazdasági csoportok között is: az alapfokú végzettségű magyar férfiak például átlagosan kilenc évvel kevesebbet élnek, mint a diplomások.

Európa egyik legerősebb dohányosai

A jelentés kitér arra is, hogy 2014-ben a magyar felnőttek több mint egynegyede napi rendszerességgel dohányzott, ezzel

a magyarok Európa legerősebb dohányosai között vannak,

valamint nőtt az elhízás gyakorisága (a magyar felnőttek több mint egyötöde túlsúlyos volt), és a magyar 15 évesek 38 százaléka életében már többször volt részeg.

A fő halálozási okot továbbra is a szív- és érrendszeri betegségek jelentik, Magyarországon pedig jóval magasabb ez az arány, mint az unióban, főleg a dohányzás és az elhízás miatt. A másik vezető halálok a rák, de az Alzheimer-betegség és más demenciák miatti halálesetek száma is gyorsan emelkedik Magyarországon, ami a népesség elöregedését, a jobb diagnosztizálást, a hatékony kezelések hiányát, valamint a pontosabb kódolást tükrözi. Bár Magyarországon a bejelentett új HIV-fertőzések száma még mindig az uniós átlag alatt van, aggodalomra ad okot, hogy az elmúlt évtizedben több mint két és félszeresére emelkedett ezeknek az eseteknek a száma.

A magyarok alig több mint fele (56 százalék) tartja úgy, hogy jó egészségi állapotban van, ami az egyik legalacsonyabb arány az EU-ban.

Alulfinanszírozott egészségügy

Magyarországon az egészségügyi kiadások emellett jóval az uniós átlag alatt vannak, az utóbbi évtizedben pedig csak nőtt ez a különbség, miközben az uniós átlag nőtt, a magyar egészségügyi kiadások alig. 2015-ben Magyarország fejenként 1428 eurót költött az egészségügyre, ami körülbelül fele a 2797 eurós uniós átlagnak. Ráadásul az egészségügyi kiadásoknak csupán kétharmada származik állami forrásokból, magas a zsebből fizetett kiadások aránya is, ezért nem egyenlő a hozzáférés sem, nem mindenki tudja ugyanazt megfizetni.

Ezzel együtt Magyarország az

egyik olyan uniós ország, ahol a legmagasabb a gyógyítással elkerülhető halálozások arányszáma.

A jelentés hozzáteszi, hogy "a kórházak tartósan fennálló adósságállománya és a beszállítók kifizetésében jelentkező nehézségek az egészségügyi rendszer strukturális alulfinanszírozottságára utalnak, amelyek rendszerszintű hatékonysági problémákkal párosulnak".

Ezzel együtt a magyar egészségügy kórházközpontú, 2015-ben átlag 9.5 napot töltöttek kórházban a betegek, ami az egyik legmagasabb az EU-ban. 

A jelentés megemlékezik az orvoshiányról is, mint írják:

Magyarországon az orvosok száma elmarad az uniós átlagtól (1 000 lakosra 3,1 orvos jut, szemben a 3,6-os uniós átlaggal), csakúgy, mint az ápolók száma (1 000 lakosra 6,5 ápoló jut, szemben a 8,4-es uniós átlaggal).

Kitérnek arra is, hogy az orvosoknak csak egy kis hányada háziorvos, közel felük 60 év feletti, és mivel csak 10 százalékuk fiatalabb 40 évesnél, ettől a továbbiakban még inkább csökkenhet a hozzáférés az alapellátáshoz.

A jelentés szerint viszont a 2011-ben bevezetett – röghöz kötéssel járó – rezidens ösztöndíjprogram és a beígért béremelés hatással volt az orvosokra és csökkent az egészségügyi dolgozók kivándorlása.