Gazdaság MTI 2017. november. 21. 06:49

Nincs kihívója a zselés szaloncukornak

Több ezer tonna édesség kerül a napokban a magyarok kosarába, bár a csokimikulások már hetek óta a boltok polcain sorakoznak, az igazi roham csak most kezdődik, az édességgyártók becslése szerint tavaly több mint kilencmilliárd forintot költöttek karácsonyi finomságokra a vásárlók.

A választáskor a legfontosabb az, hogy valódi csokoládéból készüljön a termék, míg az ár csupán a harmadik helyet foglalja el a fogyasztói döntéshozatalban. Mindez a forgalomban is megmutatkozik: a piaci szereplők szerint az eladott mennyiség évről évre kissé csökken, míg az árbevétel stagnál – magyarázta a Magyar Időknek Benke Anna, a Magyar Édességgyártók Szövetségének titkára.

A szövetség becslése alapján tavaly 3,4 milliárd forint értékben fogyott a szezonális édességekből, ami 655 tonnának felel meg. Szaloncukorból 5,5-6 milliárd forint értékben, 3500-4000 tonna került a kosarakba. A legjobban minden évben a hagyományos csokoládémikulás fogy, az ünnepi édességpiac több mint 60 százalékát lefedve. A második helyen a hagyományos ajándékcsomag és az adventi kalendárium áll, 10-10 százalékos részesedéssel. Egyre többen vásárolnak az édesség mellé játékot is, a gyártók pedig, felismerve ezt az igényt, ma már több olyan csomagot kínálnak, amelyekben a csokimikulás mellé játékfigura is jár. Ez a kategória a teljes forgalom közel öt százalékát tette ki tavaly.

A legkedveltebb szaloncukor továbbra is a zselés, a marcipános, az alkoholos, a rumos-diós és a csokoládékrémes, de nem sokkal van lemaradva a karamellás és a kókuszos ízesítés sem. Benke Anna jelezte: az új ízek mindig népszerűek, de még mindig a zselés szaloncukorból fogy a legtöbb, tavaly az eladott mennyiség fele ilyen volt.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.