Összesen 46 milliárd forintból előbb lebontották a régi Dagályt, majd felépítették a Duna Arénát, de a fejlesztési miniszter szerint ezt nem szabad a vizes vb költségeihez számolni.
Valójában alig drágult a vizes világbajnokság az eredetileg tervezetthez képest – ezt mondta Seszták Miklós, amikor a parlament gazdasági bizottságában kérdezték a költségekről. A 444.hu tudósítása szerint Seszták, aki amellett, hogy fejlesztési miniszter, a vb-t még kormánybiztosként is felügyelte, az MSZP-s Szakács Lászlónak azt mondta: nem igaz, hogy 24,5 milliárd forintról 170 milliárdra drágult volna a világbajnokság, összesen 2 milliárddal drágult a rendezés.
Az indoklása első része az volt: már eredetileg sem 24,5 milliárd forintról volt szó, hanem 44 milliárdról, innen nézve nem nagy dolog, hogy 46 milliárd lett a végköltség. Ebből annyi igaz, hogy amikor 2015 májusában kijött az első kormányhatározat, amely konkrét összeget rendelt a vb-hez, akkor kidobhattuk a korábbi ígéreteket – viszont így sem lehet elfelejteni, hogy amikor megkaptuk a rendezési jogot, még 24,5 milliárd forint összköltséget ígértek. A 44 milliárd forintról nem volt viszont szó már akkor sem, a határozat 49 milliárdról szólt.
De még érdekesebb az érvelés másik fele, amely szerint alig 46 milliárd lett volna az összköltség, nem pedig 170 milliárdnál is több. Seszták ugyanis úgy számolt: a nagyjából 125 milliárd forint különbséget olyan beruházások teszik ki, amelyeket mindenképp megcsináltak volna a vb nélkül is. Így például szerinte a Duna Aréna 46 milliárd forintos árát, ahogy az utakét és a mélygarázsok költségeit is
a vb költségeibe beszámítani teljesen felesleges, túlzás.
Azt, hogy hogyan szabadult el a világbajnokság költségvetése, még a megnyitó előtt mutattuk be részletesen. Ráadásul azóta csak tovább nőttek a kiadások, főleg a vb után közzétett közbeszerzési hirdetmények miatt.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.