Veszteségesnek tervezték a felcsúti kisvasutat - derült ki a most kiperelt papírokból. A kisboltok belerokkannak a béremelésbe, a nagyok viszont sorra kötik a bérmegállapodást. A kormány még nagyobb járulékcsökkentést ígért, és azt is elmondták, mennyi lesz a nyugdíjprémium. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Kiderült, hogy eleve veszteségesnek tervezték a felcsúti kisvasutat. Az Átlátszó egy év pereskedés után szerezte meg a támogatással kapcsolatos dokumentációt, ebből kiderült, hogy évi tízezer látogató ígérete mellett is évente 1-2 millió forint veszteséggel számoltak. Ennél a valós helyzet még rosszabb lett, a kisvasút eddig 4,1 milliós veszteséget termelt.
Mészáros Lőrinc mindenesetre nem aggódik: mint elmondta, ha az alcsúti arborétummal és a stadiontúrákkal együtt számoljuk, már nem biztos, hogy veszteséget kapunk. A pályázati vállalások néhány eleme hiányzik, mint például egy mobilapplikáció vagy egy Facebook-oldal, ezekről megígérte, hogy teljesíteni fogják. A tanulmányban egyébként a gyengén látóknak Braille-írásos helyett „brei írásos” táblákat ígértek.
Újabb járulékcsökkentést ígért Varga Mihály a választás előtt. A miniszter – tőle szokatlan módon képviselői minőségében – beadta a törvényjavaslatát, amelyet ha elfogadnak, akkor az idei 22-ről nem 20, hanem 19,5 százalékosra csökken a szociális hozzájárulási adó, és ugyanekkora lesz az egészségügyi hozzájárulás is. Ez azt jelenti, hogy hiába nőne jövőre a minimálbér és a garantált bérminumum is, a cégeknek ezek után mégis kevesebb szociális hozzájárulási adót kellene fizetniük.
Varga Mihály azt is elárulta, mennyi lesz a nyugdíjprémium: a 125 ezer forintos átlagnyugdíjat kapó nyugdíjas plusz 12 ezer forintra számíthat novemberben. Azt pedig mi is bemutattuk, hogy miként számolhatja ki az ember, mennyi prémiumra számíthat. A nyugdíjprémiumot egyébként még a Bajnai-kormány vezette be, ám még sosem fizettek ilyet. Nem véletlenül, hiszen a feltételek igen szigorúak: legalább 3,5 százalékos gazdasági növekedést kell elérni és túlköltekezés nélkül, előírás ugyanis az is, hogy a hiány nem nőhet meg az eredeti tervhez képest.
A hét képe: egykor a 2-es metró egyik szárnyának végállomását tervezték a Liget térre, Kőbánya önkormányzata most megvette a hely magántulajdonban lévő részét, hogy lebontsa és zöldfelületet alakítson ki a helyén.
Belerokkannak a béremelésbe a falusi kisboltok. Pedig ott még így is 100-150 ezer forinttal kevesebb fizetés jár, mint a nagy üzletláncoknál, de ha további béremelést kérnek a dolgozók, sok üzlet bezárhat. A boltok tulajdonosai állítják: már a januári minimálbér-emeléssel elmentek a falig, kereslet pedig, főként a kistelepüléseken, alig van, így nehéz miből kigazdálkodni, hogy egyre többet kell adni az alkalmazottaknak.
A nagy áruházak dolgozói eközben jól járnak: a Tesco épp pénteken állapodott meg a szakszervezetekkel a béremelésről és a munkavállalók terheinek csökkentéséről, az Auchan pedig szerdán kötött megállapodást, így az átlagos havi bruttó jövedelem ott 247 ezer forintra nő.
Nem könnyű százezer forint alatt megúszni egy szalagavatót – számoltuk össze. A legtöbb osztályban mostanában kérik el a szülőktől a pénzt a rendezvényre, bár akadnak olyanok is, akik inkább a gimnázium első évétől kezdve félreraktak kisebb összegeket.
A legtöbb pénzbe persze a ruha megvásárlása kerül, 25-30 ezer forint alatt ezt szinte lehetetlen kihozni, de a tánctanároknak, rendezvényszervezőknek, és a helyszíneket kiadó cégeknek is nagy üzletet jelentenek a végzősök. Egy szalagavatót általában az esküvők és a céges bulik közé áraznak be – de azt is elmondták a vállalatok, hogy a diákok kevesebb kárt okoznak, mint az esküvőkön a lerészegedő rokonság.
Óriási baklövést követett el a Dove egy reklámmal. A hirdetésükben egy testápolót azzal próbáltak népszerűsíteni, hogy egy színes bőrű nő átváltozott fehér bőrűvé, amikor levette a pulóverét. A cég visszakozott, törölte a hirdetéseit is a közösségi médiából, de a botrányt nem tudta megállítani.
Évek óta kaphatók a magyar boltokban az élelmiszerekre megszólalásig hasonlító dolgok, és sokan veszik is őket, pedig nem is feltétlenül olcsók. Megnéztük, mit kockáztat, aki frissfölt, lapkasajtot, rudacskát vagy épp szójatejet vásárol.
Persze az adalékanyagokat nem lehet betiltani, és ugyanígy helyük lesz az élelmiszerek között a gyártás (majdnem) melléktermékek felhasználásával készült áruknak. Az igazán nagy üzlet a húsipari maradékok felhasználása – ezt sem lehet betiltatni, mert az egészségre nem ártalmas, legfeljebb a minőség hagy maga után kívánnivalót.
Olyan botrány sem volt még lottósorsoláson, mint amit most Írországban láthattak a tévénézők. Amikor ugyanis a gép kiadta a Lotto 5-4-3-2-1 nevű játék második golyóját, a 33-as és a 38-as szám egyszerre látszott rajta. A lottótársaság megpróbálta megnyugtatni azokat, akik csalást hittek az eset mögött: ők azzal indokolták a meglepő képeket, hogy a sorsolást vevő kamerán csak furcsán tükröződött vissza a fény, ezért látszhatott a 38-as szám egy helyen 33-nak.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.