Jogerősen az államnak adott igazat a strasbourgi emberi jogi bíróság annak a nyugdíjasnak a perében, aki azzal fordult az emberjogi testülethez, hogy a magyar állam elvette tőle a nyugdíját, mert mellette közalkalmazottként dolgozott. A helyzet pikantériája, hogy időközben az állam már meg is gondolta magát, és most éppen arra kapacitálja a nyugdíjasokat, hogy vállaljanak munkát. Akár az üres pedagógushelyeket is feltölthetnék, ám ezt még mindig tiltja a törvény. 

Sokan mennének tanítani, de tiltja a törvény

„Hetvenen jelentkeztek be hozzánk, hogy dolgozni szeretnének" – mondta a hvg.hu-nak Zalai Antal, a szegedi Éltes-Mester Nyugdíjasszövetkezet alelnöke, aki úgy számolt, hogy a náluk állást kereső nyugdíjasok nagyjából tíz százaléka pedagógus- vagy valamilyen oktatói állást szeretne. A szövetkezetet már megkereste olyan állami szervezet is, amely a törvényeket betartva nyugdíjazta munkatársait, akinek a munkájára azonban szükség volna. Ők is nagyon várják, hogy a kormány lépjen a nyugdíjasok munkavállalását korlátozó jogszabályok módosítása felé.

„Nekünk sikerült megállapodnunk a Pedagógiai Oktatási Központtal, amely a szakképzést fogja össze, koordinálja helyi szinten” – ezt már a nyíregyházi Újra Munka Nyugdíjasszövetkezet elnöke, Szendrői Jenő magyarázta. Azt is hozzátette, hogy a Klikhez tartozó intézményeket ők is keresték, de azok még kivárnak, ugyanis nem tartják elképzelhetetlennek, hogy módosítani fogják a közalkalmazotti törvényt, vagy legalábbis valamilyen módon lehetővé teszik a közalkalmazott státuszok nyugdíjasokkal feltöltését, a szövetkezetek közreműködésével. Ez egyelőre nem lehetséges, mivel heti tíz óra alatt lehet óraadót alkalmazni, de a magasabb óraszámban tanító pedagógusi állás betöltéséhez a közalkalmazotti törvényt kell figyelembe venni. Ez viszont úgy rendelkezik, hogy közalkalmazotti munkát nyugdíj mellett nem lehet végezni. Emiatt függesztették fel annak a nyugdíjasnak az ellátását, aki Strasbourghoz fordult, ahol 2015-ben első fokon még a javára döntött az Európai Emberjogi Bíróság, szeptember elején azonban jogerősen a magyar államnak adott igazat.

Túry Gergely

Így tehát nyert az állam, de a mostani helyzetben sokan azt várják, hogy vegyék ki a tilalmat a törvényből, mert most azzal mindenki jól járna: a nyugdíjas pedagógusok, de a tanárhiánnyal küzdő iskolák is.

A munkáltatók kivárnak

Nem a pedagógusok foglalkoztatása az egyetlen bizonytalanság az új rendszerben, pedig érdeklődés van. Július elseje óta szabad a pálya a szövetkezetek alakulása előtt, és már augusztusban 18-20 szövetkezet megalakult, jelenleg az Opten adatbázisa szerint 38 nyugdíjas-szövetkezetet jegyeztek már be a cégbíróságon, valószínűleg még többen bejegyzésre várnak.

„Az érdeklődés nagy a nyugdíjasok részéről, de a munkaadók egy része még bizonytalan” – mondja Zalai Antal, aki szerint még kevés információja van a cégeknek, de folyamatosan tárgyalnak. Első lépésként ők a helyi önkormányzati vállalatokat keresték fel, például a sofőrhiánnyal küszködő Szegedi Közlekedési Társaságot.

AFP / Fred Tanneau

Horváth András, ugyanennek a szegedi szövetkezetnek az elnöke bízik abban, hogy a bizonytalanság a munkáltatók részéről csökkenni fog. „Reméljük, hogy jutunk valamire. Itt számolnak a dolgozók, mert a szövetkezeten keresztüli foglalkoztatásnál nem kapnának cafeteriát és ingyenbérletet sem. Így lehet, hogy nem éri meg nekik annyira az, hogy a 29 százalékos levonás helyett csak 15 százalék jön le a bérükből, mert a végösszeg így is alacsonyabb lenne” – fogalmazott.

Az ország nyugati részén éppen azzal találkoznak a nyugdíjas-szövetkezetek, hogy az időseknek is jut bőven munka. Asztalos Gábor, a soproni Veterán Nyugdíjas Szövetkezet elnöke azért tárgyal cégekkel, éppen az IKEA-val állapodtak meg. "Ha lesz több jelentkező, akkor kötjük a szerződéseket" – tette hozzá a soproni elnök.

Ahol gyorsan belendült: Kecskemét

„Már tíz nyugdíjas dolgozik is – ezzel a meglepő kijelentéssel kezdte a beszélgetést Hrubi Gyula, a kecskeméti Nyugdíjas Plusz Szövetkezet vezetője. – Harmincan vannak várólistán, de tíz céggel már egészen jól állnak a megbeszéléseink.”

Hrubi Gyula széles skálán tud állásokat kínálni, a könnyű fizikai munkától kezdve a diplomás állásig. Kecskemét környékén általában véve is több állást hirdetnek, mint az ország déli vagy keleti régióiban, valószínűleg ez is segít a nyugdíjasok elhelyezésében. Ennek ellenére a kollégák véleményét abban osztja Hrubi, hogy a munkaadók sem ismerik még ennek a lehetőségnek minden csínját-bínját. Még az sem jut sokszor az eszükbe, hogy ne egy nyolcórás, hanem két négyórás álláshelyet hirdessenek meg.

Egyébként éppen Hrubi György jelzéseit vették akkor figyelembe, amikor a nyugdíjas-szövetkezetekre is kiterjesztették a cégbejegyzés illetékmentességét. Ezért véli úgy a kecskeméti szövetkezeti elnök, hogy menet közben, amint kiderülnek apróbb gondok, valószínűleg lesz majd hajlandóság a változtatásra a kormány részéről is.

Az ország különböző pontjain egyre szaporodó szövetkezetek alapítói közül többen valószínűleg nem rendelkeznek olyan rutinnal, tapasztalattal, mint az országos lefedettséget biztosító Szomszédok Nyugdíjas Szövetkezet, amely több évtizede foglalkozik munkaerő-közvetítéssel, a Meló-Diák szövetkezeten keresztül. A kisebb helyi szervezetek még most szerzik és indítják be az informatikai és kapcsolati hálózatukat, többek szerint az év végére, de inkább januárra várható a nagy boom. Akkorra talán a jogszabályi akadályok is elhárulnak a nyugdíjasok teljes palettán való foglalkoztatása elől.