Tényleg lehet lopni pénzt a paypassos kártyákról? Igaz, hogy egy idő után nem lehet fizetni velük? Kikapcsolhatjuk ezt a megoldást? Megkapartuk az egyszerűnek tűnő technológiát, és adunk pár tippet a Sziget utolsó napjai előtt.
A fesztiválszezon az érintéses kártyák igazi aranykora: csak egy mozdulat és a kezünkben a sör. 2009 óta lehet Magyarországon is fizetni olyan bankkártyával, amelyet csak hozzá kell érinteni a POS-terminálhoz, és ma már a kártyás vásárlások kétharmada így is zajlik. Ennek ellenére még mindig kétségeink vannak, ezek egy részét most eloszlatjuk – és van, amit meg fogunk erősíteni.
1. Biztonságos?
Az MNB adatai szerint 2017 első negyedévében már a kártyás vásárlások 63 százaléka érintéses volt, ez a teljes forgalom 48 százalékát jelentette. Egy év alatt az érintéses tranzakciók száma 80 százalékkal nőtt (ugyanekkor a kártyás vásárlásoké 25 százalékkal, 944 milliárd forintra emelkedett), a hazai 88 ezer fizikai kereskedői elfogadóhelyen működő mintegy 113 ezer POS terminál több mint 77 százaléka támogatja ezt a fizetést.
A visszaélésekkel kapcsolatban csak a kártyás vásárlásokra vannak adatok, ám ezekből is az látszik, a kártyahasználat esetében az itthoni bolti tranzakciók a legkevésbé kockázatosak. 2016-ban 33 ezer visszaélést regisztrált az MNB, a kár 1,1 milliárd forintot tett ki – ennek egyébkén alig 10 százalékát kellett a kártyabirtokosoknak viselniük. Az esetek több mint háromnegyede, 87 százaléka akár a határokon átnyúló – internetes – tranzakció volt.
2. És technikailag?
A rendszer alapja egy olyan rádiófrekvenciás technológia, amelynek segítségével néhány centis távolságból tudja a terminál leolvasni a "bekapcsolt" adathordozóról a bankszámla információit. Az átadott információt több módon titkosítják – a fejlesztők szerint a dinamikus adatvédelmi szisztéma gyakorlatilag lehetetlenné teszi az adatok kiszivárgását. (Ha valaki mégis lopni fog, azt a kártyaadatok megszerzésével fogja tenni, nem a rádióhullámokkal.)
Tavaly vihart kavart Magyarországon egy cég által kínált árnyékoló pénztárca. A cég szerint ez képes megakadályozni, hogy illetéktelenek bárhol leolvassák a kártyáról az adatokat. A Mastercard cáfolta, hogy ez lehetséges lenne, és azt is kizártnak tartják, hogy véletlenül „működésbe lépne” a fizetés. (Még a boltban sem, ha többször érintjük az olvasóhoz, akkor is csak egyszer vonja le az összeget.)
Ráadásul kizárólag kis összegeket lehetne így lenyúlni, ehhez túl macerásnak tűnhet egy olyan POS-terminál beszerzése, amelyet ráadásul regisztrálni kell. Vagyis a tolvaj – és a számla, amelyre érkezik a pénz – még annál is könnyebben azonosíthatóvá válik, mint egy zsebtolvaj. Nem beszélve arról, hogy a legtöbben SMS-t kapnak a tranzakciókról, így azonnal letiltanák a kártyát.
3. Mi garantálja a biztonságot?
Elsősorban az, hogy a kártyát nem kell kiadni a kezünkből. (Erre még nem minden eladó hajlandó tudomásul venni, nyugodtan figyelmeztessük őket. ) Így a kártyát és a rajta levő adatokat is nehezebb megszerezni.
Aztán az is, hogy a bankkártyát előbb PIN-kóddal is használni kell, mielőtt egyáltalán próbálkozhatunk az érintéses fizetéssel. Biztonsági okokból a bankok azt is korlátozhatják, hogy hányszor használhatjuk a kártyát PIN-kód használata vagy a chip/mágnescsík leolvasása nélkül.
Az is a biztonságot szolgálja, hogy 5000 forint alatt használhatjuk csak PIN-kód nélkül a kártyát.
Az pedig már a mi dolgunk, hogy tartsuk biztonságos helyen.
4. Meg lehet-e változtatni az ötezer forintos limitet?
Ezt a limitet a Mastercard a helyi bankokkal közösen állapítja meg. Kisebb eltérések lehetnek, de nagyságrendileg mindenhol hasonló összegű limitre számíthat a kártyabirtokos. Az euróövezet országaiban ez 25 euró, Nagy-Britanniában pedig 30 font.
5. Van-e vásárlási limit?
A hazai nagybankok közül egyedül a K&H-nál találtunk olyan korlátozást, amelyik kimondottan az érintéses kártyák használatára vonatkozna. Ez kártyatípustól függetlenül 15 ezer forint – vagyis addig vásárolhatunk PIN-kód nélkül, amíg ezt az összeget el nem érjük. Külföldön pedig mindössze három (Visa kártyáknál 5) tranzakciót enged a rendszer.
A limit automatikusan lenullázódik a hónap utolsó napján, és a kártya birtokosa is lenullázhatja úgy, hogy a PIN-kód megadásával használja a kártyát. (Pénzt vesz ki az ATM-ből, leolvassa a POS a kártyában levő chipet vagy az érintéses fizetés összege meghaladja az 5000 forintot, ezért PIN-kódot kér.)
A többi bank ügyfeleinek csupán arra kell ügyelniük, ha a kártyájuknál esetleg meglévő napi limitet – ez jellemzően tíz vásárlás naponta – ne lépjék túl.
6. Miért fedezethiányt jelez a terminál, ha valaki túllépi a limitet?
Nincs is annál megalázóbb, mint amikor egy ilyen limit túllépése után a pénztár fedezethiányra hivatkozva utasítja el a tranzakciót, miközben van még pénz a számlán. Hogy miért nem PIN-kódot kér ilyenkor, vagy a chip leolvasását? A hibaüzenetet a számlavezető bank határozza meg – talán nekik egyszerűbb így elrontani ügyfeleik napját.
7. Minden kártya lehet érintéses?
A legelterjedtebb ilyen rendszert az egyik nagy kártyaszolgáltató, a Mastercard dolgozta ki. (Ez a PayPass, amely még ma is az ilyen fizetés legelterjedtebb neve nálunk.) A Magyarországon is piacvezető társaság jó ideje valamennyi új kártyánál biztosítja ezt a lehetőséget – ezzel is magyarázható, hogy ma már az összes magyarországi bankkártya kétharmada, 5,9 millió plasztiklap tudja ezt.
A Mastercard konkurense, a VISA is kidolgozott hasonlót, ezt hívták korábban PayWave-nek. A terminálok elvileg mindkét szabványt tudják kezelni, ezt a banknak kell kérnie.
A technológia azonban nem csak kártyával működik. Kocsikulcs, okosóra, NFC-képes mobiltelefon is tudhatja ugyanezt.
+ 1 Mi a neve?
A technológiát nálunk leginkább a Mastercard által kifejlesztett rendszer után, PayPass-ként emlegetik. Ezt az elnevezést azonban már maga a fejlesztő sem használja, ők is inkább contactlessként emlegetik.
Ennek a magyar fordítása kapcsolat nélküli – ami arra utal, hogy érintés nélküli tranzakcióra képes. A bankoknál és a szolgáltatóknál viszont számtalan nevet találtunk. Van, ahol egyérintéses, van, ahol érintő, de találkoztunk azzal is, hogy érintéses és hogy érintő.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.