Tatjana Bernert, a német Gascade gázhálózati operátor vállalat szóvivője az amerikai Bloomberg hírügynökségnek elmondta: eurómilliárdokba kerülhet a beruházás, de szeretnék a költségeket 10 milliárd alatt tartani. Az Eugal tervhez társakat, illetve befektetőket keres a Gascade, melynek két tulajdonosa az orosz Gazprom és a német BASF. A cég központja Kasselben van. A tervezett vezeték évente 51 milliárd köbméter orosz gázt lesz képes szállítani Csehországba és Lengyelországba. Méghozzá az Északi Áramlat II vezetéken érkező mennyiségből.

Az Északi Áramlat II évente 55 milliárd köbméter földgázt szállítana Oroszországból a Balti-tenger alatt. Sem a Gazprom, sem a BASF (amely az Északi áramlat II vezetéket szeretné 2019-re elkészíteni) nem reagált akkor, amikor a Bloomberg hírügynökség megkérdezte őket. Nem véletlenül. Az Egyesült Államok ugyanis nemrég olyan szankciókat jelentett be Oroszország ellen, melyek az Északi Áramlat gázvezetéket is érintik. Németország Brüsszelhez fordult az ügyben. Jean-Claude Juncker a Politico című brüsszeli portálnak nyilatkozva elmondta: jobban szeretné, ha Amerika, mielőtt szankciókat hozna, beszélne az érintettekkel, jelen esetben az EU-val. Hozzátette: az EU kész a harcra is az ügyben.

Amerika is: Trump ugyanis amikor Varsóban járt, amerikai cseppfolyós földgázt ígért Lengyelországnak és a többi közép-kelet-európai államnak, melynek gázellátása évtizedek óta Oroszországtól függ. A lengyelek lelkesen reagáltak. A többiek inkább visszafogottabbak voltak. Elvben persze a fogyasztóknak kedvezne egy árháború az amerikai és az orosz földgáz között. Ez újabb rezsicsökkentéseket tenne lehetővé. Az amerikai szankciók miatt viszont az egésznek politikai jelentősége is van: lehet, hogy az USA elvárja lojális NATO-szövetségeseitől, hogy amerikai földgázt vásároljanak?