Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A tiltakozások ellenére a jövőben sem mond le az állati eredetű zsiradék használatáról a bankjegyekben a brit jegybank, amely közölte, alapos mérlegelés után hozta meg erről szóló döntését.
A tavaly szeptemberben forgalomba hozott új, jórészt műanyag alapú ötfontosról év végén derült ki, hogy nyomokban marhafaggyút tartalmaz, ami felháborodást keltett a vegetáriánus és vegán életmód követői, valamint a marhahús feldolgozásából származó termékeket hagyományosan elvető indiai közösségek körében.
A Bank of England kormányzója, Mark Carney által júliusban bemutatott és néhány héten belül forgalomba kerülő új tízfontos szintén tartalmaz faggyút, lévén, hogy ugyanolyan anyagból készült, mint az ötfontos bankjegy. A jegybank csütörtöki tájékoztatása szerint a 2020-ban forgalomba kerülő húszfontos gyártási menetén sem fognak változtatni.
A Bank of England viszont közölte, nem volt könnyű meghozni ezt a döntést, és elismeri a lakosság egyes csoportjainak az állati eredetű zsiradék használatáról tartott konzultáció során, valamint az azt megelőzően megfogalmazott aggodalmait. A jegybank egy időre fel is függesztette a húszfontos bankó gyártására kiírt pályázatot, hogy mérlegelje a pálma- vagy a kókuszolaj felhasználásának lehetőségeit a faggyú helyett.
De az erről szóló bejelentés a környezetvédő csoportokat háborította fel, amelyek felhívták a figyelmet arra, hogy a pálmaolaj-termelés, ha nem fenntartható körülmények között végzik, az esőerdők eltűnéséhez és ahhoz vezethet, hogy az ott élő emberek otthonuk elhagyására kényszerülnek. A pálmaolaj-termelést tartják az erdőirtás első számú okának a trópusi országokban, például Indonéziában.
A brit jegybank csütörtökön közölte, a pálmaolaj használata kérdéseket vet fel a környezet fenntarthatóságával kapcsolatban, és az intézmény partnerei nem tudták garantálni, hogy olyan pálmaolajat tudnak beszerezni, amely a környezetvédelmi szempontokat leginkább tiszteletben tartó forrásból származik.
A bank szerint emellett egy új típusú gyártásra való átállás tíz év alatt 16,5 millió font többletköltséggel járt volna. Ez ügyben konzultált a pénzügyminisztériummal, a plusz kiadások terhét ugyanis az adófizetőkre kellett volna hárítani. A tárca szerint a váltás nem lenne kifizetődő az adófizetőknek.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
