Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A Balatonnál sátrakból másznak elő az alkalmi szakácsok, hogy egyre drágább tejfölt löttyintsenek a pörköltre. A Duna Aréna nem kell senkinek Hosszú Katinka nélkül. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Jelentősen drágulhat a közeljövőben a vaj és a tejföl, mert a kereslet növekedése megállíthatatlannak látszik. A vaj ára a németországi árutőzsdéken év eleje óta a másfélszeresére, tonnánként 6000 euróra ugrott, Chicagóban is nagyjából ennyit kérnek érte, igaz, dollárban. A forintban kilónként számolt 1600-1800 körüli ár rekordnak számít, egy éve a felénél is kevesebbet kínáltak a börzéken.
A vajmánia odáig jutott, hogy félő, az európai piacokon nemsokára csak igen magas áron vagy egyáltalán nem lehet majd elérni a terméket.
Nincs üzemeltetője a 43 milliárd forintból felépített Duna Arénának, és azt sem tudni, ki tölti majd fel vízzel a medencét – írja a Népszava. A lap hozzáteszi, a létesítmény éves fenntartási költsége legalább 1 milliárd forint, ennyi bevételt pedig nehéz kihozni az Arénából.
A világbajnokság előtt három hónappal pályázatot írtak ki a Duna Aréna üzemeltetésére, a feladatok közé tartozott többek között az őrzés-védés mellett a medencék karbantartása és az uszoda fenntartása, de sem a főváros, sem az úszószövetség, sem a XIII. kerület, sem a Nemzeti Sportközpontok (a többi budapesti uszoda fenntartója) nem vállalta a működtetést.
Hamarosan eljön az az idő, amikor nevetni fognak azon, ha az ingyenes szél- és napenergia használata helyett valaki fizet azért, hogy másvalaki termelje meg neki drágán és környezetszennyezően az energiát – jósolja Dale Vince, a megújuló erőforrások termelésében utazó legsikeresebb brit befektető.
Ezt segíti, hogy öt év alatt harmadára zuhant a lítiumionos energiatárolók fajlagos ára, s a Nemzetközi Megújulóenergia-ügynökség (IRENA) előrejelzése szerint a folytatódó költségcsökkenésnek köszönhetően 2030-ra a mostani 1-ről 250 gigawattra emelkedik az ipari méretű akkumulátorokban elérhető energia mennyisége.
A Balatonnál minden eddiginél nagyobb munkaerőhiányról közölt összeállítást a HVG e heti száma, amelyből többek között kiderült, hogy a Kelet-Magyarországról, esetleg Erdélyből vagy Szerbiából érkező szakembereknek nehéz megadni az általuk elvárt béreket, de talán még nehezebb szállást biztosítani nekik.
A vendéglősök átalakítják a garázst, a pajtát vagy segítséget kérnek a helyi önkormányzatoktól, de gyakran a közeli kempingben próbálják elhelyezni az alkalmi dolgozóikat.
A bérek ugyan emelkednek, de nem tudnak versenyre kelni a nyugati szinttel – amire a lapnak nyilatkozó szakembernek frappáns válasza van: „Ha a korrekt bérhez szükséges bevételt nem tudja kitermelni valaki, akkor valószínűleg nem a megfelelő helyen vagy nem a megfelelő tevékenységre vállalkozott” – mondja G. Nagy Balázs munkaerőpiaci szakértő.
A hét képe: Hosszú ideje nem talál vevőre az egyik legnagyobb magyar Afrika-kutató, Kittenberger Kálmán nagymarosi villája.
350-400 ezer munkahely szűnhet meg Magyarországon a digitalizáció elterjedése miatt – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tavaly a Járműipar 2016 című rendezvényen. A Bruegel brüsszeli székhelyű kutatóintézet szerint azonban Magyarországon az automatizáció a munkahelyek több mint 55 százalékát szüntetheti meg. Tehát nem 350-400 ezer, hanem ennek többszöröse van hazánkban veszélyben. Igaz, nem pusztán a digitalizáció miatt – Varga Mihály erről beszélt – hanem egy annál sokkal nagyobb jelenség miatt, aminek a digitalizáció csak egy része. Ez az úgynevezett negyedik ipari forradalom.
Két olyan pórul járt utas történetét írta meg a 444.hu, akik azt hitték, hogy indulás előtt gondoskodtak az ülőhelyükről. Tévedtek, egyikük csak nagyjából az út felén tudott leülni, miután többen leszálltak, a másik pedig egy utastárssal felváltva használt egy ülést.
Ezek után elgondolkodtató, hogy megéri-e ülőjegyet venni egy távolsági buszra, ha végül mégis állni kell. Például azért, mert a lefoglalt helyet valaki más egyszerűen elvette, vagy annyira tele van a busz, hogy nem jut mindenkinek ülőhely. Az is elgondolkodtató, érdemes-e emiatt panaszt tenni - a jegy árát ugyanis nem lehet visszakapni.
A 2014-20-ig tartó uniós költségvetési ciklusban Budapest szinte minden pénzét arra költi, hogy felújítson egy metróvonalat. Mindeközben Prága EU-s forrásból öt új villamosvonal-szakaszt épít, összesen 20 kilométeren, Bukarestben összesen 11 kilométerrel hosszabbítják meg a meglévő metróvonalakat, Varsóban pedig a 7 kilométer új metró mellett 18 kilométeres villamoshálózati bővítésre is jut pénz.
Hatályba lépett a Magyar Élelmiszerkönyv módosítása, amely magasabb hústartalmat ír elő a felvágottak, a virslik és a párizsik esetében. Ám ettől még aligha mondhatunk búcsút a húst csak nyomokban tartalmazó, olcsó termékeknek, mert annak továbbra is csak a fantázia szab határt, hogy a szigorítás után a termékkategóriából kieső élelmiszereket milyen néven forgalmazzák.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
