Most derült ki az is, hogy az óriási bizniszből mennyit is profitálhattak a közvetítők.
Demeter Márta, az MSZP-ből kivált független képviselő írásbeli kérdésére válaszként tette közzé az NGM azt, hogy mennyi pénz jutott az államnak a letelepedésikötvény-bizniszből, azaz tulajdonképpen mekkora hitelt vett fel, hiszen a kötvényeket lejáratkor vissza kell vásárolnia.
Az NGM nevében Tállai András államtitkár által írt válaszból az derült ki, hogy a program 2013-as indulása óta 2016-ig a letelepedési kötvényeket forgalmazó közvetítő cégek közel 1,2 milliárd eurót utaltak át az államnak, ez forintra átszámítva mintegy 360 milliárdnak felel meg.
A kötvénybizniszben a letelepedésért befizetett pénz ugyanis elsőként a közvetítőkhöz került, akik 300 ezer euróért kínálták megvételre azokat, holott az állam 271 ezer euróért adja át a kötvényeket az ügynököknek, akik így 29 ezer eurónyi (több mint 9 millió forintnyi) tiszta bevételre tehettek így szert. Emellett 40-50 ezer eurós ügyintézési díjat is kértek.
A Magyar Nemzet korábban arról írt, hogy a március végével megszűnt programban az offshore-hátterű közvetítőcégek mintegy 115-130 milliárd forintos bevételre tettek szert, és mivel a külföldiek csak a Rogán Antal és Habony Árpád ügyeit is intéző Kosik Ügyvédi Irodát bízhatták meg a letelepdési kötvényes ügyintézéssel, ez a cég is több milliárd forintot nyerhetett a biznisszel. A Magyar Nemzet tavaly nyári becslése szerint mintegy 5,6 milliárd forintot.
Ehhez képest Tállai most azt közölte, 2013-tól 2016-ig összesen 4700 személynek értékesítettek összesen 17 009 letelepedési kötvényt, ezekért összellenértékként pedig összesen valamivel több mint 1 milliárd 158 millió eurót fizettek ki a kötvényvásárlók. Ez az összeg magyar forintra átszámítva 358,5 milliárdot jelent, és mint a korábbi adatokból kiderült, körülbelül ennek harmadával gazdagodtak maguk a közvetítő cégek is.
Csak összehasonlításképp: a vizes vébé összköltségvetése már most mintegy 130 milliárdnál tart.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.