Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Budaörs után több más település is visszaperelheti az iskolafenntartásra beszedett pénzt az államtól. A bíróság azt is kimondta: egyáltalán nem is létezik az a jogcím, amelyen a kormány milliárdokat vett el a városoktól.
Nem véletlenül gratulált annyi polgármester a mai bírósági ítélethirdetés után budaörsi kollégájuknak, Wittinghoff Tamásnak. Részítélet született ugyanis a Budaörs kontra NER ügyben, a város győzelmével. A Fővárosi Törvényszék nem jogerős döntése értelmében az államnak vissza kell fizetnie a budaörsi önkormányzat számlájára mintegy 765 millió forint szolidaritási hozzájárulást. A budaörsi önkormányzattól az állam összesen 2,125 milliárd forintot kívánt elvonni az iskolák államosításával kapcsolatban bevezetett szolidaritási hozzájárulás címén. Az önkormányzat álláspontja az volt, hogy ez teljesen törvénysértő, például mert egy kétharmados törvényt írtak felül egy feles jogszabállyal.
Az ítélet következő része 2018 januárjában következik, ebben fog a bíró arról dönteni, hogy az egyéb, Budaörs által követelt károkozásban fizetnie kell-e az államnak. A legfontosabb azonban mégsem ez.
Hanem az, hogy a bíró kimondta
a közteher jellegű finanszírozási mechanizmus jogintézményét a magyar jog nem ismeri,
vagy közteher van, vagy nincs semmi. Ez pedig az egész szolidaritási hozzájárulási intézményt zátonyra futtathatja. Hiszen ezután – ha jogerőssé válik az ítélet – bármelyik önkormányzat a bírósághoz fordulhat, mondván, közteher jellegű teher nincs, ezért nem fizet, adott esetben kártérítést követelhet.
Az ügy előzményei még 2013-ig nyúlnak vissza. Ekkor vette át az állam több településen is az iskolafenntartást a városoktól, az iskolák épületeit azonban megtartották az önkormányzatok. A háromezernél nagyobb lélekszámú településeken a rezsit, a karbantartás és a felújítás költségeit, a takarítók, a gondnokok és a portások bérét ezek után is az önkormányzatoknak kellett állniuk. 2017-től viszont már a működtetői szerepet is átvette az állam, minden településen, az ingatlan viszont továbbra is az önkormányzaté maradt. Az iskolaépülethez azonban nem tartozott már semmilyen jog, a vagyonkezelő is a Klik lett. A problémát az jelentette, hogy a kormány úgy számolt: az iskolákat csakis úgy tudja fenntartani az állam, ha ehhez az önkormányzatoktól vesznek el pénzt.
Ezen a ponton találták ki a szolidaritási hozzájárulás elnevezésű terhet, amelyet a bíróság most megbuktathat. A 2017-es költségvetés tervezetéhez az illetékes bizottság ülése előtti éjszakán beadtak egy módosító javaslatot erről, másnap megtárgyalták, négy nappal később pedig már el is fogadták a módosítást. Csenger-Zalán Zsolt, Budaörs és környékének fideszes parlamenti képviselője erről később azt mondta:
mikor elfogadtuk, senki sem tudta, hogy egyáltalán kit érint és milyen mértékben.
Egyedül az volt biztos, hogy hiába az iskolák államosítása, a kiadásokat az önkormányzatokkal fizettették volna meg. A kormány egész pontosan úgy számolt, hogy 21,3 milliárd forintot kell összeszedni, ehhez pedig a gazdagabb önkormányzatoktól gyűjtötték be a szolidaritási hozzájárulást. Sávokat határoztak meg, az egy lakosra jutó 32 ezer forintos adóerő-képességnél jobban álló településeknek kellett fizetniük, és minél magasabb ez az összeg, annál több pénzt szedtek be. Nem véletlen, hogy épp az ország egyik leggazdagabb városa, Budaörs ment perre: a teljes összeg 10 százalékát onnan szedte volna be a kormány.
| Megmentették a városokat, de milyen áron? |
| Az önkormányzatok eladósodottsága nem csak az iskoláknak okozott nagy problémákat. Az önkormányzatok az előző évtizedben gigantikus adósságot halmoztak fel, 2005 és 2010 között csak a devizahitel-állományuk 140-szeresére nőtt. Hogy erről a szocialista kormány vagy a döntően akkor már fideszes önkormányzatok tehettek, arról sokat vitatkoztak a politikusok, abban viszont teljes volt az egyetértés: ha nem lett volna változtatás a rendszerben, 2012-2013-tól tömegesen mehettek volna csődbe a városok. Nem véletlen, hogy a második Orbán-kormány 2010-es hatalomba lépése után az első teendői között vágott bele, hogy átírja a települések gazdálkodási szabályait – igaz, egy annyira bonyolult rendszerről van szó, hogy több évig tartott a folyamat. Nem túl bonyolult megoldást választottak: 612 milliárd forint városi adósságot átvállalt a kormány, szinte minden feladatot elvontak az önkormányzatoktól, de azoknak a finanszírozását is magához vette az állam. Ebben a sorban volt benne a 2013-as, majd 2017-től tovább folytatott iskolaállamosítás is. Csakhogy az államosított iskolarendszer nem lett olcsóbb, a központosítás árát pedig éppen az önkormányzatokkal fizettették ki. |
Az állam jogi képviselője azzal is védekezett: immunitás illeti meg, magyarul nem indulhat polgári peres eljárás azért, hogy a parlamentben a képviselők milyen törvényeket szavaznak meg. A bíróság erre azt mondta: a hatalom gyakorlói sem léphetik át az alkotmányos rend határait.
A kormánynak tehát vélhetően máshogy kell majd befoltoznia a saját maga okozott költségvetési lyukat, amit az iskolák fenntartásának átvétele okozott. Lehet, hogy pár stadionnal kevesebb épül 2018-ban, a választás évében?
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
