Háromszázezer forint fölén nőtt áprilisban a bruttó átlagkereset, egész pontosan 303 000 forint volt, 14,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban - derül ki a KSH friss adataiból.  A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő kereset­rendezések voltak hatással.

Nettó keresetre átszámítva ez azt jelenti, hogy egy átlagos magyar 201 500 forintot vihetett haza havonta, a családi adókedvezményt is figyelembe véve pedig 209 300 forintra becsülhető az összeg. Mivel az infláció 2,5 százalékos volt, mindez azt jelenti, hogy a reálkereset 9,2 százalékkal emelkedett.

Azt azonban továbbra sem tudhatjuk, hogy vajon a magas számok mögött mekkora arányban áll valós bérnövekmény és mekkora a gazdaság fehéredéséből származó hatás, vagyis a pusztán statisztikai alapú növekmény – hívta fel a figyelmet Virovácz Péter, az ING elemzője. Ez utóbbi ugyanis nem feltétlenül jelenik meg az elkölthető jövedelem növekedésében, magyarázatot szolgáltatva ezzel a fogyasztás gyorsulásának elmaradására.

A leglátványosabban az állami szférában nőttek a bérek, ott 15,2 százalékos volt az emelkedés, míg a vállalkozásoknál 10,6 százalékos. Persze még így is a közszférában dolgozók jártak jobban, ők átlagosan 200 ezer forintot vihettek haza, míg az állami szerveknél dolgozók nettó bére 173 ezer forint volt, a nonprofit szervezetek pedig 163 ezres nettó bért tudtak adni. A legrosszabb helyzetben változatlanul a közmunkások vannak, számukra a 3 százalékos növekedés is csak azt jelenti, hogy 54 300 forintból kellene valahogy kijönniük egy hónapban.

Az év első négy hónapját összesítve a bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (582 700 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén a legalacsonyabbak (178 400 forint).