Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Itthon a málnatermelés igen kézimunka-igényes, s a bérköltség óriási szeletet hasít ki a várható haszonból. Nem csoda, hogy a régi 25 ezer tonna helyett ma már legfeljebb ezer tonnát szüretelnek.
Megkezdődött a málna szüretelése, és bár a magyar málna íze kitűnő, mégis egyre kevesebben, egyre kisebb termőterületen foglalkoznak ezzel a gyümölccsel – mondta Csizmadia György, a Magyar Gyümölcsszövetség elnöke a hétfői Magyar Hírlapban.
Pár száz hektáron mintegy száz termelő foglalkozik csupán málnával Magyarországon, a nagy mennyiségű ipari málnatermesztés már a múlté, a termelők friss áruként a helyi piacokon értékesítik a gyümölcsöt. Ha két-három hektáron foglalkoznak málnával, az már nagy területnek számít.
Míg húsz-huszonöt éve több mint 25 ezer tonna málna termett meg évente, például a Dunakanyarban, a Mátra déli lejtőin, addig az idén legfeljebb ezer tonnát szüretelnek.
A málna ápolása és szedése nagyon kézimunka-igényes. Egyrészt munkaerőhiány van az ágazatban, másrészt a dolgozók munkabére egyre nagyobb arányt hasít ki az áru árából. Óránként három-négy kiló málnát lehet leszedni, ezerkétszáz forintos órabérért, tehát csak a szedési költség három-négyszáz forint kilogrammonként. Lengyelországban már gépesítették a munkálatokat, kombájnok takarítják be a termést.
Csizmadia György felhívta a figyelmet arra, hogy már Németországban vagy Ausztriában is a helyi piacon értékesítik a gyümölcsöt, kilóját hat-nyolc euróért.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
Szerbia és az EU betett a magyar málnatermesztésnek
