Philippot, akit Franciaországon kívül alig ismernek, rafinált, okos, művelt személyiség. Azért kötött ki a Nemzeti Frontnál, mert a két hagyományos nagy pártnál, a szocialistáknál és a republikánusoknál Szajnát lehet rekeszteni a tehetséges feltörekvő ifjoncokkal. A Nemzeti Frontnál viszont nyitott a pálya. Ha Marine Le Pen elhasználódik a mostani választási küzdelmekben, Philippot lehet a radikális jobbos párt jövőbeni vezére. Tehát amit mond, arra oda kell figyelni.

Szélsőjobbos játék a félelmekkel

Marine Le Pen programjának évek óta egyik kulcseleme az eurózónából való kilépés, a régi, jó francia frank visszahozatala. De az egyértelműen elvesztett első forduló óta óvatosabban kezeli a témát. A közvélemény-kutatások szerint a franciák 72 százaléka nagyon fél az eurózónából való kilépéstől, mert ez a megtakarítások, a kis befektetések radikális leértékelődését hozná, akár 50 százalékkal is. És az érzelmileg Le Penhez húzó kisnyugdíjasoknak is van pénzük a bankban, nem is kevés. Ezért Marine Le Pen most kettős pénzrendszerről beszél és ezt próbálta védeni a Macronnal folytatott szerdai tévévitában is. Azt mondta: a hazai költésre ott lesz az új francia frank, míg a nagy cégek a nemzetközi elszámolásban az eurót használhatják. Nem kell ahhoz okleveles közgazdásznak lenni, hogy világos legyen: ez az ötlet kivitelezhetetlen.

Macron visszavág

Emmanuel Macron a vitában például felvetette: a nagy francia vállalatok alkalmazottai milyen pénznemben kapjanak majd fizetést? De ez csak egy érv a sok közül, annak illusztrálására, hogy Marine Le Pen gazdasági programja nem a realitásokra, hanem indulatokra, megvalósíthatatlan ígéretekre épül. Erre persze az ottani „sorosozás” volt a válasz, hogy Macron a nemzetközi nagytőke érdekeit képviseli és egyetlen célja a francia nemzeti szuverenitás felszámolása, mert ezt nem csak a New York-i bankárok, hanem még Angela Merkel is elvárja tőle.

A szerdai heves tévévita a komoly francia elemzők szerint nem sokat változtatott az esélyeken. Macron áll győzelemre, de nem mindegy, hogy ez milyen arányú lesz. Merthogy júniusban jön a parlamenti választás, és nemzetgyűlési többség nélkül még a francia elnök keze is meg van kötve.

Visszatérve az euróért vagy frankért vesznek a párizsiak jövőre bagettet kérdésre: biztos, hogy euróért, viszont a franciák számára oly fontos napi bagett frankért történő értékesítésének bedobása komoly érzelmi érv lehetne. De: a Nemzeti Front, amely nem csak az eurózónából, hanem az EU-ból is kivinné Franciaországot, egy alapvető tényezőt nem vesz figyelembe.

A Nemzeti Front tévedése

A régen csak Közös Piacként emlegetett, eredetileg hat államból álló európai közösség 1957 óta létezik, és a szervezet egyik alapító kulcsállama Franciaország. Vagyis ma már, de facto alig vannak olyan emberek, akik tapasztalatokkal rendelkeznének az EU-n kívüli „aranyéletről”. Amely az ötvenes évek első felében még iszonyatosan nehéz volt. Franciaországban akkor kezdett emelkedni az életszínvonal, méghozzá viharos tempóban, amikor beindult az európai együttműködés. Most az ütem lelassult, ez tény, de még mindig az uniós mag országok életnívóját irigyli a világ és ezzel a ténnyel, még az örökké elégedetlen francia választók is, a lelkük mélyén, tisztában vannak. Tehát: ha valaki frankért akar bagettet venni, nézzen meg a videótárból egy hatvanas évekbeli Luis de Funes- vagy Fernandel-filmet. Van belőlük elég és még most is szórakoztatóak.