Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Átadták Csányi Sándor gigavágóhídját Mohácson. A megnyitón Orbán Viktor húsháborúról beszélt, amiben szerinte "nyerésre állunk". Meg arról, hogy "akinek nincs önbizalma, azzal a szemetet is meg lehet etetni".
Mohácsról ezentúl nem csak egy elvesztett csata, hanem egy megnyert háború is eszünkbe juthat – mondta Orbán Viktor a Csányi Sándor bankvezér tulajdonában lévő MCS Vágóhíd Zrt. hivatalos átadásán. A régió legmodernebb vágóhídjának tartott üzemben már tavaly december 20-a óta folyik a termelés, de a hivatalos átadót csak most tartották meg.
"Ebből kellene több, mondjuk egy tucatnyi, ilyen beruházásból, ilyen cégcsoportból, ilyen tulajdonosokból." Orbán Viktor nem fukarkodott az elismerő szavakkal, külön is kiemelte a tulajdonos Csányi Sándor szerepét – nem csak a vágóhíd esetében, hanem az egész magyar gazdaság szempontjából is. A 21 milliárdos beruházás nyomán felépült vágóhídhoz a kormány 2,7 milliárd forint támogatást adott és a miniszterelnök a megnyitón kapásból beígérte a mohácsiaknak a Pécs–Szeged négysávos közlekedési útvonalat a hozzá tartozó mohácsi Duna-híddal együtt. "Pénz van rá."
"Ma egy újabb fontos győzelmet arattunk abban a háborúban, amelyet azért vívunk, hogy megmaradjon a nemzeti húsiparunk és asztalunkról ne tűnjenek el az echte magyar termékek" – fogalmazott a kormányfő a megnyitón. Majd a tulajdonos Csányi Sándorral együtt aranyollóval vágták át a nemzetiszínű szalagot a vágóhíd személyzeti bejárata előtt.
A vágóhíd éves szinten 800 ezer normál és 100 ezer nagysúlyú sertés levágására és feldolgozására lesz képes egy műszakban. A húsgyárban nincs elektromos kábítás, csak széndioxidos eljárást alkalmaznak. Utána szúrnak.
A vágóüzemben a "szalagsebesség" 550 sertés óránként, azaz ennyi állatot tudnak megölni elvben – olyan már volt, hogy 530-at sikerült. A dolgozók kétharmadát Németországból csábították haza, úgy fest tehát, hogy a bérek versenyképesek.
Folyamatosan ellenőrzik a leölt sertéseket, állatorvos és hatósági személyek minden állatból mintát vesznek, azt pépesítik és mikroszkóppal vizsgálják, élősködők, kórokozók után kutatva. Ha találnak bármit, úgy a csippel ellátott (a sertést tartó) úgynevezett vállfa alapján pontosan el tudják különíteni és a gyártásból kivenni az érintett állatot, így az nem kerülhet a daraboló-csontozó üzembe. Sőt, már az azt megelőző sokkoló hűtőbe sem – ahol előbb -15, majd -10, végül -5 fokra hűtik a féltesteket és 0-2 fok között tárolják a darabolás előtt.
A daraboló-csontozó üzemben óránként 660 félsertést szednek ízekre, azaz itt bontják szűz-szalonna-comb-eleje tarja, lapocka-oldalas-karaj-dagadó "alkatrészekre" az állatokat. Külön szalagon futnak a serrano-sonkának készülő darabok, a Szegedre szállítandó, szárazanyagnak valók, és a kereskedelem igényei szerint szortírozott részek.
A vágóhíd 96 ezer tonna húst termel, ez megegyezik annak a tíz megyének a sertéshús-fogyasztásával, ahol a beszállítók gazdálkodnak. A beszállított sertések mintegy 35 százaléka a Bonafarm saját hizlalásából származik, a többi érkezik a kis és közepes partnerektől.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
