Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Több milliárd forint bevételt hoz Budapestnek a futóturizmus, ezzel pedig az is jól jár, aki az autóban ülve szidja a futókat a lezárások miatt.
Nemsokára újra futók lepik el Budapestet: az idény eleji kisebb versenyek után a héten a Vivicittával elkezdődik a fővárosi versenyszezon is. A futás népszerűsége folyamatosan nő, mióta az évtized elején egyre inkább elkezdett az értelmiségi középosztály hobbijává válni, a tíz évvel korábbihoz képest lassan a duplájánál tart a versenyeken részt vevők száma. Ezzel pedig anyagilag is nyer az egész főváros.
A legnagyobb magyarországi versenyek a Telekom Vivicittá, az őszi Wizz Air Budapest Félmaraton és a Spar Budapest Maraton, a hozzánk érkező futóturisták mintegy 98 százaléka ennek a háromnak valamelyikére jön. Az indulók számát az európai fővárosokéival összehasonlítva ez a három budapesti verseny a középmezőny élén található, árban viszont a legjobbak (leginkább megfizethetők) között van. Tavaly 6371 induló volt a Spar Budapest Maratonon, közülük 2519 külföldi, a kísérőkkel együtt azonban tízezernél is több a más országból érkezők száma. A Vivicittá ennél is nagyobb tömeget mozgat meg, de ott azért alacsonyabb a külföldiek aránya: a félmaratonnál eddig majdnem 7400 nevezőnél tartanak, közülük 1400-an érkeznek Magyarországon kívülről. Ha pedig a teljes hétvégét nézzük, a rövidebb távú kísérőversenyekkel együtt, akkor ennek a duplájához jár már közel a külföldről érkezők száma.
A KPMG 2015-ben készített elemzéséből kiderült, hogy a Wizz Air félmaraton és a Spar Budapest Maraton összesen 2,97 milliárd forint költést generált a magyar gazdaságban. Egy külföldi futóturista átlagosan 178 ezer forintot költ el a maraton hétvégéjén, de még egy belföldről érkező átlagköltése is csaknem 20 ezer forint. A külföldiek 91 százaléka a verseny miatt érkezett ide, átlagosan egy hosszú hétvégét, 3,4 napot töltött Magyarországon, legtöbbjük 3 vagy 4 csillagos szállodákban.
Egy Budapest Maraton megszervezése 100 millió forintnál is nagyobb kiadást jelent, de nyereséget hoz – mondta el kérdésünkre Kocsis Árpád, a legnagyobb itthoni versenyeket szervező Budapest Sportiroda (BSI) ügyvezető-versenyigazgatója. Hosszan sorolta, milyen díjakat kell befizetni egy verseny elindításához: a területfoglalás és az úthasználat mellett fizetni kell a rendőrségnek, a mentőknek, a menetrendek átszervezéséért a BKK-nak, de a kihangosítás miatt előzetes hangmérnöki engedélyre is szükség van, sőt, a 3-4 kilométerenként felállított frissítőállomásokhoz is engedélyt kell kérni. Csak a városnak és az útvonal-szolgáltatóknak 10 millió forint feletti összeget fizetnek ki. És persze profi szakemberekre is szükség van a verseny közben – egy félmaratonnál 800-1000 közötti a létszámuk az útvonaltól függően, a maratonon viszont már 1400-1700-an dolgoznak. A bevételt a nevezési díjak mellett a szponzori támogatások adják, ebből a szempontból idén már extra nehézség lesz, hogy az eddigi 5,3-ról 9 százalékosra emelték meg a reklámadót.
| Még mindig az olcsó versenyek közé tartozik a magyar |
| Ami az árakat illeti, Budapest teljesen versenyképes a közép-európai riválisokkal. Az idei maraton szempontjából Bukarestre érdemes figyelni, a két versenyt ugyanis ugyanazon a napon, október 15-én tartják. A román fővárosban a legolcsóbb nevezés 38 euróba kerül, a legdrágább 56 euró lesz, nálunk pedig a kedvezményeket nem számítva most még 53 eurónak megfelelő forintért lehet nevezni. (Aki már indult bármilyen, BSI szervezte versenyen, ennél jóval olcsóbban, 35 euróért is rajthoz állhat.) Régiónkban ennél alacsonyabb árat egyedül Pozsony kínál, 32-42 euró közöttit. Csakhogy a szlovák főváros versenyét április első hétvégéjén tartják, ami a legtöbbek számára még nem ideális egy maratonra a téli alapozás után, ott most csak 1249 nevezőnél tartanak. Prága is Budapest fölé lőtte be az árait, ott a külföldieknek 63 eurótól indul a nevezés. Környékünk legnagyobb versenyét, a bécsi maratont már 69 eurótól kínálják. Összehasonlításképp: a világ legnagyobb maratonja, a bostoni 223 eurónak megfelelő pénzbe kerül az USA-n kívüli versenyzőknek, már ha kisorsolják őket a több tízezer jelentkező közül indulónak. |
Kocsis Árpád szerint azt, hogy hány külföldi érkezik a versenyekre, elsősorban a város turisztikai ismertsége határozza meg, de emellett szükség van erős versenymarketingre is. A BSI-nél például néhány éve azt tűzték ki célul, hogy egyre több kelet-európai válassza élete első külföldi versenyének a budapestit, ahogy sokáig a magyar futók számára Bécs volt a kedvenc külföldi helyszín. Az eredmény látszik is: az évtized eleji 20-ről most már 33 százalék környékére nőtt a külföldi versenyzők között a szomszéd országokból érkezők aránya. Idén új tendenciaként az látszik, hogy látványosan nő az Ukrajnából érkezők száma.
Tőlünk nyugatra logikus lépés, hogy ha valakinek nem elég a hosszútávfutás, átvált a kerékpározásra vagy a triatlonra. Nálunk nagy amatőr bringaversenyből egyelőre kevés van, a triatlonosok létszáma viszont szintén megugrott, ahogy a futás népszerűsödésének hatása oda is átgyűrűzött. Igaz, itt még csak arról lehet beszélni, hogy a néhány százasról néhány ezresre ugrott a létszám. A budapesti Ironman 70.3 – amelyet idén már nem tartanak meg – teljesen külön kategóriát jelentett: ott a versenyzők majdnem 80 százaléka külföldi volt – míg minden más versenyen legalább ekkora a magyarok aránya –, és a verseny anyagilag is többet megengedhetett magának, hisz mögötte állt az Ironman brandet tulajdonló nemzetközi szövetség.
A kiadások legnagyobb részét egy triatlonversenyen is az útvonal biztosítása jelenti, különösen a kerékpárpályán. A legtöbb helyen a verseny polgárőrök és rendőrök segítségével úgy zajlik, hogy nem állítják le a közúti forgalmat. A kivétel a budapesti, valamint idén nyártól már a balatonkenesei középtávú verseny, ahol teljes útzárat biztosítanak. Az pedig már a következő évek nagy kérdése lesz, hogy folytatódik-e a hobbifutók átszivárgása a triatlon felé, és lehet-e ebben is nagyobb nemzetközi üzletről beszélni.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
