Olimpia ugyan nem lesz nálunk, a Budapest 2024 Zrt. még mindig létezik, sőt, a vezetői kapnak fizetést is. Az olimpiai projekt vezérigazgatója és további öt igazgatója havonta 1,2-1,8 millió forint közötti nettó fizetést vehet fel. Már ezzel is jobban járnak a kormány tagjainál: a minisztereknek havi 1,1 millió forint jár, ráadásul itt már bruttó bérről van szó. Orbán Viktor havonta másfélmillió forintos fizetést kap.

Náluk is sokkal többet keresnek az MNB-ben: ott legalább húsz dolgozó havi bruttó bére éri el a hárommillió forintot. Keddtől köztük van Parragh Bianka, a kamarai elnök Parragh László felesége is – őt annak ellenére választotta be a parlamenti többség a Monetáris Tanácsba, hogy sem a makrogazdasághoz, sem a monetáris politikához nem volt eddig sok köze.

Mivel Parragh László a versenyszférában dolgozik, változatlanul a Polt házaspár számít az államtól legtöbb fizetést kapó családnak. Polt Péter legfőbb ügyészként havi másfélmilliós, Polt-Palásthy Marianna pedig az MNB ügyvezető igazgatójaként közel ötmilliós bruttó fizetésre jogosult. Polték épp legyőzték Matolcsyékat: a jegybankelnök havi ötmilliót kap, felesége, Matolcsy Gyöngyi pedig Balatonakarattya polgármestereként havi bruttó 299 ezer forinttal kénytelen beérni. Nála azért jobban keres Vajda Zita, Matolcsy új barátnője, igaz, az élet neki sem fenékig tejfel, a héten épp megszűnt egy állása, így már csak kettő maradt. Az egyik megmaradtért járó juttatása nem ismert, a másikért havi bruttó 600 ezer forint jár.

A kis sörüzemeknek és a nagyvállalkozói érdekcsoportoknak is szúrja a szemét Magyarországon a multik túlsúlya. Előbbiek termékeit kizárólagos szerződésekkel tartják távol a kocsmák csapjától a nagy gyártók, míg utóbbiak esetében több érdeksérelem is vezérelheti a Heineken ellen indított hadjáratot. Azt sem tartják elképzelhetetlennek, hogy a háttérben a piac átrendezése a kormány célja, úgy, hogy valamelyik nagy céget juttatja magyar tulajdonos kezére. Ez esetben azonban nem lesz könnyű dolguk: mindhárom nagy gyártó valamilyen óriáscég leányvállalata.

Tovább harcol a kormány az átláthatóság ellen, az sem állítja meg őket, hogy a bíróság jogerősen kimondta: kötelező kiadni, honnan érkeztek a tao-támogatások. Az ítélet indoklásában a Fővárosi Ítélőtábla végre kimondta: aki közpénzt használ fel, annak számolnia kell a nyilvánossággal, az adatok megismerésének joga pedig erősebb, mint az adótitok védelme. Lázár János erre válaszul bejelentette, hogy a Kúrián támadják meg az ítéletet.

A kormány ragaszkodik ahhoz a véleményéhez, hogy a tao-támogatás nem számít közpénznek, pedig nem először szerepel bírósági ítéletben, hogy bizony az. Az eddig is nyilvános volt, kik kapják a legtöbb tao-pénzt: a foci nagyjából duplaannyit, mint a többi csapatsport együttvéve, a labdarúgáson belül pedig messze a legtöbb Felcsútra jut. Az ottani csapat eközben elérte azt a bravúrt, hogy ugyan akadémia néven fut, a legutóbbi NB II-es meccsén 66 percen át már egyetlen saját nevelésű játékos sem volt a pályán.

Nem csak ebben az ügyben nagy a titkolózás: az MNB azért fordult a Kúriához, hogy ne kelljen kiadniuk, kik valójában az MKB Bank tulajdonosai.

Több rendbeli sikkasztásért és más bűncselekményekért az öt év szabadságvesztés mellett ötmillió forint pénzbüntetést is kiszabott Kulcsár Attilára a Fővárosi Ítélőtábla Debrecenben eljáró, Elek Balázs vezette tanácsa. A döntés jogerős.

A vádiratot Kulcsár Attila és társai ellen tizenkét éve nyújtották be. A K&H Equities korábbi vezető brókerét 2008-ban a Fővárosi Bíróság nyolc év börtönre és 230 millió forintos vagyonelkobzásra ítélte, két évvel később azonban a Fővárosi Ítélőtábla eltörölte az elsőfokú döntést, és új eljárást rendelt el. 2015-ben aztán a vagyonelkobzást helyben hagyta, a börtönbüntetést azonban 6 évre és 6 hónapra mérsékelte. Az ügyészség akkor az ügy súlyára való tekintettel fellebbezett az ítélet ellen, úgy kezdődött meg a most lezárult másodfokú eljárás.

"Mindenkitől elnézést kérek, akiknek problémát, kellemetlenséget okoztam" – mondta a volt bróker az utolsó szó jogán, megjegyezve, hogy 14 éve, amióta az eljárás folyik, soha nem állította, hogy "makulátlan volt".

A hét képe: A felújított orosz metrószerelvényeknek a hétfői átadás óta nem sikerült szinte egyetlen napot sem hiba nélkül a forgalomban tölteniük.

Olvasói fotó

Másodszor srófolták feljebb a szervezők által a vizes vébé leglátványosabbnak tartott versenyszáma “sporteszközének” árát. A világbajnokságok programjába 2013-ban bekerült óriás-toronyugráshoz az első kerületi Duna-parton, a Batthyány térnél építik fel a tervek szerint 33 méteres ideiglenes ugrótornyot – eredetileg 1,38 milliárd forintból. Az uniós elektronikus közbeszerzési értesítőből azonban az derül ki, hogy az időközben 1,92 milliárdra duzzadt összeg további 1,013 milliárddal növekszik. Így összesen 2,933 milliárdnál állnak az ideiglenes acél-beton szerkezet kivitelezési, üzemeltetési és bontási költségei.

Nem túlzás, hogy átlépett egy határt az új pizzájával a Dr. Oetker: csokoládés fagyasztott lepényt dob piacra. A gasztronómiai szörnyszülött semmiképpen sem tekinthető könnyed élvezetnek, hiszen 100 grammjával 319 kilokalóriát visz be a megszédült fogyasztó.

Befuccsolt az Uber mintájára felépített ételmegosztó vállalkozás, a Yummber. Az ötletgazda – hogy mások is okulhassanak belőle – beszámolt róla, miért kellett most lehúzni a rolót. Többek között problémás volt, hogy tesztelés nélkül engedték ki a piacra az applikációt, így a felhasználók rendszerint valami olyan hibával találkoztak, ami miatt lemorzsolódtak. Továbbá – vagy éppen ezért - nem sikerült egyensúlyba hozniuk az étkezést kínálók és azt keresők számát. Amellett, hogy az adóhatósággal sem volt felhőtlen a viszonyuk, az alapító szerint a legnagyobb baj azzal volt, hogy nem volt elkötelezett csapat, csak olyan munkatársak, akik fix jövedelmet akartak kapni a cégbe érkezett kockázati befektetésből.

Ha ezt a cikket érdekesnek találta, van még: kövesse és ha tetszik, ossza meg ismerőseivel a gazdasági rovat Facebook-oldalának bejegyzéseit!