Egyes ázsiai országok esetében ez a szám még magasabb: a kínaiak 43, a vietnamiak 35 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Nem igaz tehát az, amit a szélsőjobboldal állít a választási kampányban, hogy Franciaország importálja az analfabéta földönfutókat – állapítja meg a Nemzeti Demográfiai Intézet friss tanulmánya Párizsban. Éppen ellenkezőleg: Franciaország valóságos agyelszívást folytat, hiszen azokban az országokban, ahonnan a bevándorlók jönnek, sokkal alacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya.

Elég arra utalni, hogy a Franciaországban élő szenegáliak között 27 százalék a diplomások aránya, vagyis pontosan megfelelnek a francia népességnek. Algéria, Marokkó és Tunézia esetében ez az arány rosszabb, mert ezekből az országokból korábban rengetegen érkeztek mindenfajta iskolai végzettség nélkül. Franciaországban elhanyagolható azoknak a száma, akik kiestek az iskolai rendszerből: nem éri el a lakosság egy százalékát sem. A Franciaországban élő marokkóiak 19, a szenegáliak 17 és a törökök 15 százaléka számít analfabétának.

Mi van azokkal, akik a nagy bevándorlási hullámmal érkeztek 2015-ben?

Ellenük próbálja mozgósítani a közvéleményt mindenütt a szélsőjobboldal. Ez Franciaországban is választási téma, noha oda viszonylag kevesen érkeztek. A Le Monde egy bécsi demográfiai felmérést idéz, hiszen Ausztria-Franciaországgal ellentétben – beleesett a nagy migrációs hullám útvonalába 2015-ben. Az Ausztriába érkezett szíriai bevándorlók 27 százaléka volt diplomás, miközben odahaza Szíriában ez az arány 10 százalék. Az afgán bevándorlók 11 százaléka volt diplomás Ausztriában 2015-ben, miközben Afganisztánban ez a szám mindössze 3 százalék. Racionális alapon tehát nem lehet ellenezni a bevándorlást csakis ideológiai alapon – nyilatkozta a francia demográfiai tanulmány szerzője a párizsi Le Monde-nak.