Most mutatja be a Transparency International a legújabb korrupcióérzékelési indexét, a helyzet lesújtó.
48 pontot ért el Magyarország a globális korrupcióérzékelési listán, ez 3 pontos romlás az előző évhez képest – mondta Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója. Ez egy olyan skála, ahol a 100 pont a legjobb, 0 pedig a legrosszabb.
Magyarország jelenleg az 57. helyen van, hét helyet rontva az előző méréshez képest. Ez az a kép, ahogy korrupciós szempontból látják Magyarországot.
2012 óta először került 50 pont alá az ország, az elmúlt hét évben ez a legrosszabb eredmény, amit Magyarország fel tudott mutatni – tette hozzá Martin. Szlovákiával, Horvátországgal, Malajziával, Jordániával vagyunk egy szinten. Romániával is egy szintre kerültünk, csak itt ellentétes a mozgás: Románia felfelé, Magyarország lefelé megy.
Az unión belüli országokat nézve is romlik az ország pozíciója, három országban rosszabb a korrupciós helyzet, mint itthon: Olaszországban, Görögországban és Bulgáriában. Régiós szinten is folyamatosan romlik az ország helyzete.
Martin azt mondta, közpénzszivattyúk működnek, amik a közpénzt magánzsebbe terelik át, ezért beszélhetünk arról, hogy a korrupció rendszerszintű és felülről vezérelt, több esetben legalizált.
"A korrpció a rendszer jellemzőjévé vált."
Korrupciós rendszerről lehet beszélni a Magyar Nemzeti Bankos alapítványok, a letelepedési kötvény-biznisz és a társasági adókedvezmények ügyében is.
"A korrupciós minták, tendenciák az évtized eleje óta stabilizálódtak. Nincs valódi hatalommegosztás, szisztematikusan nem működik a fékek és ellensúlyok rendszere."
Egy jó hír van: a bíróságok nem részrehajlóak.
A versenyképesség zuhanórepülésben
A korrupció megakasztja a gazdasági fejlődést, alacsony beruházási rátához vezet, a régióban itt a legkevesebb a magánberuházás.
A sikeres üzlet legfőbb akadálya a szabályozási bizonytalanság és a korrpució - válaszolták a felmérésben megkérdezettek.
A gazdaság nagyon kitett az uniós forrásoknak, 2016-ban az uniós pénzek a GDP 6 százalékát tették ki, ez minden eddiginél magasabb szám.
A versenyképességet nézve az elmúlt 15 évben zuhanórepülésben van az ország, az intézményi rendszer nem tudja elsősegíteni a versenyképességet, Magyarország a 114. helyen szerepel a listán.
"Magyarország versenyképessége nemcsak az EU28-ak átlagától tér el, a régiós átlag tekintetében is nyílik az olló. Magyarország lefelé tart, miközben a régiós és EU-s átlag javult az előző időszakhoz képest."
A közpénzek illetéktelen felhasználása, az igazságszolgáltatás függetlensége, a kormányzati politika átláthatósága, a részrehajló döntéseket tekinte Magyarország a régiós átlag alatt zárt, van egészen kirívóan rossz helyezés is.
Rendőrt már nem vesztegetünk
Martin József Péter idézett egy novemberi kutatási eredményükből is, aszerint az utcai korrupció - önbevallás alapján - visszaszorult, a hálapénz viszont továbbra sem. Az online pénztárgépek miatt és fehéredett a gazdaság, de azt még mindig "bennfenntes államkapitalizmus" jellemzi. Ami azt jelenti, vannak az egyenlők és egyenlőbbek, a jó kormányzati kapcsolattal rendelkezők jobban részesülnek a leosztható erőforrásokból.
"Elég megnézni a kormányközeli oligarchák mesés gazdagodását, Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester már 28.-ik a Forbes listán."
Martin szerint "romlott demokrácia" van itthon, ami ugyan nem jogtisztelő, de nem is diktatúra. Ezzel a politikai, gazdasági rendszerjellemzőkhöz igazodik a korrupció természete is. A magyar társadalomra korrupcióvakság és apátia jellemző, az emberek nagy része tudatában van, hogy korrupt országban él, és hogy a korrupció probléma, ugyanakkor egyfajta tehetetlenség lett úrrá a társadalmon, nem nagyon látják, mit lehetne tenni - válaszolta Martin egy kérdésre a korábbi kutatásuk alapján.
Ráadásul nem is nagyon jelentenék, ha korrupciót tapasztalnak, a 20 százalékos jelentési hajlandóság a fehéroroszokéval és oroszokéval egyezik. "Más ligában játszunk sajnos" - értékelte az eredményt.
"Felteszem, hogy a kormányban olvasnak újságot" – válaszolt Martin arra, elküldik-e az elemzést a kormánynak. Van, amit elküldenek, de a jelentés kapcsán érdemi párbeszéd az elmúlt években nem alakult ki.
A korrupciót bíráló populisták a hatalomban maguk is korrupttá válnak
Erre az összefüggésre hívja fel a figyelmet a Transparency International kutatási igazgatója. Finn Heinrich a 2016-os jelentést kommentálva megállapítja: a populista politikusok felemelkedése jelentős részben annak köszönhető, hogy bírálják a korrupt eliteket, szembeállítva annak tagjait a marginalizálódó munkavállalókkal.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.