Gazdaság hvg.hu 2016. december. 27. 11:58

Megfejtették a morgós, kiállhatatlan, dühöngő emberek sikerének titkát

Ha sok a hurráoptimista hír, az nagyon be tud tenni a gazdaságnak. Erre a megállapításra jutott Gabriele Oettinger, a New York University professzora. Tanulmányozta az amerikai sajtó gazdasági cikkeit egy periódusban, majd megvizsgálta a valós eredményeket: mindenütt csökkenést tapasztalt.

Erre azután megvizsgálta az amerikai elnökök beiktatási beszédeit: a leginkább optimista szavak a növekvő GDP-ről és a csökkenő munkanélküliségről a valóságban épp az ellenkezőjét jelentették. Vagyis a hurráoptimista nyilatkozatok egyáltalán nem váltanak ki pozitív hatást – állapítja meg a BBC összeállítása.


Mindez azért különösen érdekes, mert az Egyesült Államokban szinte boldogságvallás van kialakulóban: a hadseregben is azt oktatják több mint egymillió katonának, hogy legyen pozitív! Gazdag polgárok és cégek boldogsági tanácsadókat alkalmaznak. Megszületett a boldogságindex, melyet sokan a GDP vetélytársának tekintenek. A pszichológusok tanulmányai viszont azt igazolják: a dühös és nehezen kezelhető emberek általában sikeresebbek és jobban keresnek. Valószínűleg tovább is élnek, sőt, a párkapcsolatuk is jobb.

Miért nem sikeres a sikerpropaganda, és miért jobb olykor pesszimistának lenni, mint optimistának?

Azért, mert a boldogság vagy annak illúziója ellazít és nem ösztönöz igazán a kreatív gondolkodásra és cselekvésre – állapítják meg azok a szakértők, akik a BBC-nek nyilatkoztak. Bill Gates, a világ leggazdagabb embere hírhedten dühös és nehezen kezelhető volt, amíg a Microsoft élén állt. Ma már arról híres, hogy 28 milliárd dollárt adott jótékony célra, de főnökként szinte elviselhetetlen volt.

Ugyanez jellemezte Steve Jobsot, az Apple alapítóját. Jeff Bezos, az Amazon főnöke rettegett figura. Pokoli kellemetlen ember volt Conrad Hilton, a szállodalánc alapítója. Híres művészek és tudósok dührohamai közismertek: Newton fizikai lángelméje elviselhetetlen volt a hétköznapokban. Beethoven zenei tehetségét kevesen vonták kétségbe, de rendszeresen kidobták a kocsmából, ahol lehetetlenül viselkedett.

A harag adrenalinhullámot indít el, és az agyat ez igen kedvezően befolyásolja – állítják egyöntetűen a megkérdezett szakértők. De nemcsak erre jó a harag, hanem arra is, hogy gyorsíthatja a gyógyulást. Ha álmodozunk a gyors gyógyulásról, akkor ezzel a szervezetünknek nem adunk megfelelő impulzust. A dühös ember mozgósítja a szervezet összes energiáját, hogy mielőbb kikerüljön a kórházból.

 Mit ajánlanak tehát a pszichológusok boldogságmánia helyett? Defenzív pesszimizmust. Olyan magatartást, mely nem dől be a sikerpropagandának, hanem igyekszik reálisan értékelni a helyzetet. A félig tele pohár a szimbóluma ennek a mentalitásnak, mely sikerre vezethet a gazdasági életben éppúgy, mint a magánéletben – legalábbis a BBC által megkérdezett szakértők szerint.

zöldhasú
Hirdetés
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. január. 08. 19:48

„Varázslatos, de nehéz is látni, hogy valaki, akit már ennyire szeretsz, rohan be sírva az erdőbe, te meg ott vagy kamerával a kezedben”

Felépülő függőkről szól Miklós Ádám negyedik, egész estés dokumentumfilmje, a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri különdíját elnyerő Mélypont érzés. A filmben megismerhetjük Borókát, a nehéz családi háttérrel rendelkező gimnazista lányt és Szilvesztert, a fiatal, szexualitásával küzdő férfit, akik a budapesti Megálló Csoport Alapítvány foglalkozásain vesznek részt. A Megálló reintegrációs közösségi házában olyan innovatív módszereket alkalmaznak terápiás céllal, mint amilyen például a sziklamászás. Erről is kérdeztük a film alkotóját, de szóba kerültek még a dokumentumfilmezés etikai dilemmái, a filmesek felelőssége, a függőség társadalmi megbélyegzettsége, valamint a mentális egészségünkkel való törődés jelentősége.