Sokkal kisebb a magyarok vagyona, mint a régió többi országában élőké. Az életkor mellett az számít a legtöbbet, hogy van-e az embernek saját lakása.
Egyre nagyobb a különbség a gazdag és a szegény európaiak közt – derül ki az Európai Központ Bank felméréséből. A magyarok a legrosszabb helyzetűek közt vannak.
A vizsgálatban 20 ország anyagi helyzetét nézték át – az eurózóna 18 állama mellett Magyarország és Lengyelország került be a körbe. A mi helyzetünk a második legrosszabb, nálunk csak a lettek állnak rosszabbul. Nem az átlag, hanem a mediánvagyont nézték – vagyis azt, hogy ha sorbaállítanák az embereket a vagyonuk szerint, ki állna középen, akinél pont ugyanannyian gazdagabbak, mint ahányan szegényebbek – ez alapján a magyar mediánvagyon 26 200 euró, azaz 8,1 millió forint. Ez persze nem azt jelenti, hogy a magyarok jelentős része elő tudna venni most nyolcmilliót, ha szüksége volna rá, a legtöbbeknél a lakásuk értéke növelte meg a számot. Amíg nálunk 26,2 ezer euró ez a mutató, a lengyeleknél 57,1, Szlovákiában 50,3, Ausztriában pedig már 85,9 ezer.
A legutóbbi, 2010-es vizsgálat után Németországban nagyobb botrányt okozott, hogy kiderült: a görögöknek nagyobb a vagyonuk, mint a németeknek, miközben sokan úgy érezték, hogy német feladat megmenteni a görög gazdaságot a csődtől. A görögök vagyona azóta óriásit esett – 105 ezer euróról 65-re zuhant vissza a medián –, de a németeket még így is megelőzik ötezer euróval. Európa leggazdagabbjai azonban továbbra is a belgák, náluk 217 ezres ez a mutató.
Az európaiak átlagos vagyona nagyjából tíz százalékot zuhant 2010 óta. Ez mégsem jelent súlyos elszegényedést, az esés fő oka az, hogy az ingatlanok értéke nagyot esett ebben az időszakban. Ami nagyobb bajt jelent, az az eloszlás egyenlőtlensége. A húsz ország mediánértéke 104 ezer euró, a magyar mutatónak nagyjából a négyszerese, a leggazdagabb tíz százaléknál azonban már 496 ezret mértek, a legszegényebb 5 százaléknál pedig negatív értéket.
Az egyértelműen kiderül a számokból: egy európai vagyonának nagysága leginkább azon múlik, hogy van-e saját lakása. A lakástulajdonosok közt a vagyon mediánértéke 226 ezer euró, míg azok körében, akiknek jelzáloghitel van a lakásán, már csak 144 ezer, a bérlőknek viszont mindössze 8900 euró.
A kor is sokat jelent: a legnagyobb vagyonnal a 65 és 74 év közöttiek rendelkeznek, mögöttük pedig az 55-64 évesek állnak a listán. A legszegényebbek a 16 és 34 év közöttiek maradtak.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.