Görögország államadóssága 315 milliárd euró, ez az éves GDP 180 százaléka. Mindenki tudja, hogy ezt a hatalmas összeget soha nem tudja visszafizetni a kis görög gazdaság, annál is kevésbé, mert a megszorítások hatására a GDP csökkent

Görögország adósságválságát az úgynevezett trojka (az EU, az IMF és az Európai Központi Bank) hiteleiből menedzselik. Az eurozóna pénzügyminiszterei legutóbb ülésükön is foglalkoztak a görögök helyzetével, és továbbra is szigorú költségvetési politikát javasolnak Athénnak. Múlt csütörtökön Görögországban általános sztrájkot tartottak, tiltakozásul az újabb megszorítások ellen. A munkavállalók most elsősorban az ellen tiltakoztak, hogy a munka törvénykönyvéből – külső nyomásra – kivettek szinte mindent, ami a dolgozók jogainak védelmére vonatkozott – írja a Le Monde.

Mit javasol az IMF két vezető közgazdásza?

Mindenekelőtt azt, hogy az EU ne követeljen 3,5 százalékos elsődleges költségvetési többletet. Az elsődleges többlet azt jelenti, hogy nem számítják be a kamat és adósságtörlesztési pénzeket. Maurice Obstfeld, a Nemzetközi Valutaalap vezető közgazdásza és Poul Thomsen, az IMF európai osztályának vezetője azt állítja: Görögország számára az 1,5 százalékos elsődleges költségvetési többlet épp elegendő. Ennél több már megfojtja a gazdaságot.

Az EU egyelőre ragaszkodik a 3,5 százalékhoz, de ez a két IMF-szakértő szerint nem reális elképzelés. Ehelyett azt javasolják: a hitelezők engedjék el az adósság egy részét, hiszen azt Görögország úgysem tudja kifizetni. Itt Németország álláspontja a legfőbb akadály. Mint a legfőbb hitelező, Németország egyelőre hallani sem akar az adósságállomány egyoldalú csökkentéséről. Már csak azért sem, mert Olaszország óriási adóssága is ott tornyosul a háttérben. Németország álláspontja az, hogy legfeljebb 2018-ban térhetnek vissza a görög adósságra. 2017-ben ugyanis választások lesznek Németországban, és Angela Merkel kormánya nem akar megkockáztatni egy olyan népszerűtlen lépést, mint Görögország adósságainak részleges elengedése.