Gazdaság hvg.hu 2016. december. 10. 19:20

Hogyan védekezzünk a vad elefántok ellen? Hát idomítottakkal

Egy nagy elefántbika közeledik a rizsültetvények felé – kapja az üzenetet mobilján Dodo. A 30 éves fiatalember, aki az ügyeletes járőregység vezetője, rögtön felpattan egy idomított elefánt hátára.

 Mert a termésből potyázó, vadon élő elefánttal szemben kiképzett fajtársai jelentik a legmeggyőzőbb elrettentő erőt. És az elefántos járőregységgel elkerülhető a konfliktus az emberek és az ormányosok között. Az AFP riportjának színhelye Indonézia, Szumátra szigete, a Way Kambas nemzeti park és a közvetlen közelében lévő mezőgazdasági terület. A rezervátumban 250 szumátrai elefánt él, ez a faj a kipusztulás határán van. De a helyi gazdákat ez nem érdekli, ha az elefántok a termést pusztítják, ők megmérgezik vagy lelövik a behatoló óriásokat. Vagy az ormányosok taposnak agyon néhány túl merész gazdálkodót. Az ilyen szituációkból mindenki vesztesen kerül ki, pusztul a termés, pusztulnak a ritka állatok és gyakoriak a súlyos, olykor halálos balesetek is.

 Ezért határozta el a nemzeti park vezetése, hogy különleges járőregységeket alakít. Ezek fogságban született és remekül idomított, ugyancsak szumátrai elefántokból állnak. Persze mindegyikük hátán áll vagy ül egy képzett idomár is. Ha egy magányos bika, vagy akár egy egész csorda a rizsföldekre téved, riadóztatják az egységet. A jól kiképzett ormányos járőrök lendületes mozgással, harsány trombitaszóval visszafordulásra késztetik a behatolókat. Ellentétben a korábbi tragikus incidensekkel, az elefántos járőrakciónak nincs se áldozata, se sérültje.

2015 eleje óta működik három elefántos járőregység, mindegyik hat jól dresszírozott ormányossal. Amióta ők ott vannak, 80 százalékkal csökkent az egy évre jutó ember-elefánt incidensek száma, és most takarították be úgy először a termést, hogy nem volt elefánt okozta veszteség. Persze az elefántok hátán akciózó őröknek egyben jó pedagógusoknak is kell lenniük. Le kell győzni a helyi földművelők ösztönös elefánt félelmét és gyűlöletét, meg kell nekik magyarázni, hogy a kihalás szélén lévő állatfaj megmentése az ő érdekük is. Ezért a helyi lakosokból igyekeznek minél több fiatalt elefánt idomárrá képezni – írja az AFP:

A Természetvédelmi Világalap (WWF) adatai szerint az elmúlt negyedszázadban, Szumátrán az elefántok életterét jelentő erdők 70 százalékából mezőgazdasági termőterület lett és az elefánt populáció fele elpusztult, mindennapossá vált a gazdálkodók és az ormányosok közötti konfliktus. Most, a jelek szerint, Szumátrán, az idomított elefántok bevetésével, sikerült megállítani vadon élő rokonaik pusztulását és közben a termés is megmarad.

zöldhasú
Hirdetés
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. január. 08. 19:48

„Varázslatos, de nehéz is látni, hogy valaki, akit már ennyire szeretsz, rohan be sírva az erdőbe, te meg ott vagy kamerával a kezedben”

Felépülő függőkről szól Miklós Ádám negyedik, egész estés dokumentumfilmje, a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri különdíját elnyerő Mélypont érzés. A filmben megismerhetjük Borókát, a nehéz családi háttérrel rendelkező gimnazista lányt és Szilvesztert, a fiatal, szexualitásával küzdő férfit, akik a budapesti Megálló Csoport Alapítvány foglalkozásain vesznek részt. A Megálló reintegrációs közösségi házában olyan innovatív módszereket alkalmaznak terápiás céllal, mint amilyen például a sziklamászás. Erről is kérdeztük a film alkotóját, de szóba kerültek még a dokumentumfilmezés etikai dilemmái, a filmesek felelőssége, a függőség társadalmi megbélyegzettsége, valamint a mentális egészségünkkel való törődés jelentősége.