A harmadik negyedévi magyar növekedés – az EU módszertana szerint csak 1,4 százalék – nem csak a regionális versenytársak többségétől maradt el - a lengyel dinamika 2,1, a szlovák 3,2, a román 4,6 százalék volt – de az EU átlagát (1,8 százalék) sem érte el. A magyar gazdaság a negyedik negyedévben aligha lesz képes érdemi gyorsulásra, mivel a tavalyi utolsó negyedév kifejezetten erős volt, és a gazdasági várakozások lényegében stagnálnak.

A GKI szerint a jövő évi kockázatokat növeli, hogy a populista, a globalizációt fékezni kívánó politikai erők nemzetközi előretörése lassíthatja a világkereskedelem bővülését, ami kedvezőtlen az exportorientált magyar gazdaság számára. Emellett a világgazdaság eddigi "kegyelmi állapota" – rendkívül alacsonyak a kamatok és az energiaárak –, ha nem is ér véget, de a javulás nem folytatódik. Ugyanakkor Magyarországon az EU-támogatások újbóli bővülése hatására a beruházások emelkedni fognak, amit fokoz a lakásépítés élénkülése.

A bruttó bérek emelkedése a munkaerőhiány és a minimálbér 15 százalékos emelése következtében minden bizonnyal gyorsul, ami – az infláció 0,5 százalékról 1,5 százalékra gyorsulását is figyelembe véve - valószínűvé teszi az idei 7 százalék körüli reálkereset-növekedés és 4-5 százalékos fogyasztásbővülés megismétlődését. Kétséges, hogy a valóban minimálbéren foglalkoztató cégek egy része képes lesz-e a bérköltségek emelkedését elviselni, ami "szürkülést" okozhat. Minél nagyobb a béremelés, rövid távon annál nagyobbak lesznek a versenyképességi gondok.

Az ipari termelés jövő évi szerény gyorsulása a kivitelben is tükröződni fog, az import bővülése azonban a belföldi felhasználás felpörgése – a beruházási visszaesés bővülésre váltása – miatt ennél lényegesen gyorsabb lesz. Ráadásul várhatóan a cserearány-javulás is véget ér. Mindez csökkenti az egyébként nagyon magas aktívumot. Ugyanakkor a kiesést a beérkező EU-transzferek több mint ellensúlyozzák, így a folyó fizetési és tőkemérleg többlete jövőre ismét emelkedik.

Az államháztartás egyenlege október végén példátlan módon csaknem 60 milliárd forint többletet mutatott. Ebben a beruházási kiadások és a kamatköltségek csökkenése, a növekedési adóhitel következtében megugró társaságiadó-bevételek (főleg GE), az EU tavalyról áthúzódó átutalásai, a földértékesítés bevételei, továbbá a jövedelmekhez kötődő bevételek növekedése játszotta a fő szerepet.

Az év hátralevő részében és főleg jövőre azonban az állami költekezés erősödése várható. Az államháztartás hiánya 2017-ben is 3 százalék alatt marad, miközben az államadósság közel évi 1 százalékpontos csökkenése megfelel az EU igényeinek – közölte a GKI.