A minimálbér jelentős emelése kell ahhoz, hogy a nyugdíjak se csupán 0,9 százalékkal nőjenek jövőre – erre utalt hétfő reggeli interjújában Orbán Viktor. A miniszterelnök így fogalmazott: ha meg tudnak állapodni a vállalkozókkal egy magasabb minimálbér-emelésben, akkor ez, valamint a nyomában magasabbá váló infláció lehetőséget ad majd magasabb nyugdíjemelésre.

A logika egyszerű, ám sántít – hívták fel a figyelmet a hvg.hu-nak nyilatkozó szakértők. Arról ugyanis a kormány döntött, hogy jövőre rekordalacsony mértékben, mindössze 0,9 százalékkal emeli meg az öregségi és egyéb juttatásokat. Az emelés mértéke az inflációhoz kötött, vagyis azért ennyivel – az idén 120 ezer forintos átlagnyugdíj esetében mindössze 1080 forinttal – nő az ellátás, mert a költségvetési törvény is csak ekkora pénzromlással számol.

AFP / DPA / Karl-Josef Hildebrand

Az persze kérdés, hogy miért ennyire visszafogott a kormányzati jóslat. Legújabb prognózisaiban az Európai Bizottság és az ellenzékiséggel nem vádolható Magyar Nemzeti Bank is 2,3 százalékos inflációt vár 2017-ben, de az elemzői konszenzus is 1,8 százalékos. És nagyjából ekkora volt májusban is, amikor a jövő évi költségvetést beterjesztette a kormány a parlament elé - mindössze 0,9 százalékos pénzromlással kalkulálva.

Túlzott borúlátás

Matolcsy György jegybankelnök előszeretettel beszél ugyan arról, milyen jó, ha nincs infláció, ám a képlet nem ennyire egyszerű. A túl alacsony pénzromlás ugyanis a gazdasági növekedés lassulását hozza – a 0,9 százalékos szintnél akár visszaesés sem elképzelhetetlen. Elég csak arra gondolni, hogy ha nem nőnek a jövedelmek, az emberek – és a cégek –- nem költenek többet. Így pedig nem nő a fogyasztás sem, márpedig jelenleg Magyarországon úgy tartják, hogy a GDP-növekedésnek ez az egyik fő motorja, költeni pedig - eladósodás nélkül - épp a növekvő GDP-ből lehet.

A bérek és a minimálbér emelése tehát ebből a szempontból lehet fontos, és itt a kormány nem is félt nagy számokat bedobni: a bértárgyalásokon 15 százalékos emelésről egyeztek meg a minimálbér esetében, míg a garantált bérminimumot 25 százalékkal növelik 2017-ben. Ezt a havi 16,7 ezres, illetve 32,3 ezer forintos összeget nem az államnak, hanem a munkáltatóknak kell kigazdálkodniuk, cserébe 5 százalékos járulékcsökkentést kapnak jövőre, ami viszont csak néhány ezer forinttal csökkenti fizetési kötelezettségüket.

Ezért is dobhatta be a kormányfő a bértárgyalások kellős közepén a társasági adó csökkentésére vonatkozó javaslatát. Ennek az "előkészítettségét" jelzi, hogy szóba sem került ilyesmi tavasszal, amikor a költségvetést beterjesztették, de még az október végén benyújtott őszi adócsomagban sem volt ilyesmiről szó. (A kiszámíthatatlanság magyarázza azt is, miért kételkednek a cégek a kormány hatéves járulékcsökkentési programjában.)

A társasági nyereségadó csökkentési terve legalább konkretizálódott: a mostani 19 százalékról egységesen 9 százalékra csökkenne az adó, így az a kedvezmény is megszűnne, hogy 500 millió forintos adóalap alatt 10 százalékot kell befizetniük a cégeknek. Vagyis azoknak a kis- és közepes vállalkozásoknak, amelyeknél igazán nehéz kigazdálkodni a béremelést, sokat nem segít a kormány, hiszen ezek adóterhe mindössze 1 százalékkal csökken.

A nagy cégeknél nagyobb a különbség, de nekik eddig is könnyebb volt kigazdálkodniuk a magasabb fizetéseket – ráadásul nem ritkán egyedi adókedvezményekkel is csökkenteni tudták befizetéseiket. (Ezeknek a mértéke pedig egy nemrég elfogadott törvénymódosításnak köszönhetően adótitoknak minősülhet a jövőben.)

Fideszes matematika

Ebbe a magáncégekkel folyó alkudozásba vonta tehát be Orbán Viktor hétfői nyilatkozatával a nyugdíjasokat, pedig ha valakinek van mozgástere az öregségi ellátás emelésénél, azok nem a munkáltatók, hanem épp a kormány. Módosíthatná persze az inflációs előrejelzést is, ám ez bonyolult, hiszen a költségvetés minden sorát át kellene írni, a kiadásokéit is. A módosítás elmaradása lehet taktika is. Ha ugyanis a valós infláció magasabb, mint ami a költségvetésben szerepel, az általában azt hozza magával, hogy a tervezetthez képest magasabb lesz az adóbevétel (például a megnövekedett fogyasztás miatt). A bevételnövekedésnek köszönhetően pedig év végére a vártnál több pénz lehet az államkasszában, így nagyobb mozgástere lehet a kormánynak az év végi osztogatáshoz.

Stiller Ákos

És ez jól jöhet a nyugdíjak esetében is. A rendszer ugyanis úgy működik, hogy ha az infláció magasabb az év eleji emeléskor várt szintnél, novemberben kompenzálhatják az eltérést. Ha valóban 2,3 százalékos lesz a pénzromlás, akkor jelentős lesz a korrekció: az átlagnyugdíjnál havi 1680 forint, több mint az 1080 forintos eredeti emelés. Ezt a pótlást ráadásul a novemberi nyugdíjjal együtt, egy összegben visszamenőlegesen kaphatják majd meg a nyugdíjasok, ami 18 480 forintos többletet jelenthet egy 121 080 forintos ellátás mellé.

Ez pedig nem csak a jövő évi karácsonyra készülő nagyszülőknek jön jól, de alig fél évvel a következő, 2018-as parlamenti választások előtt az újabb négyéves kormányzásra készülő Fidesz számára is komoly fegyvertény.

A kormánynak azt az állítását viszont nehéz cáfolni, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke növekedett az elmúlt években. A 2011 és 2015 között megvalósult nyugdíjemelés 21,1 százalékos volt, közben a nyugdíjak vásárlóértéke a nyugdíjas fogyasztói árnövekedéshez viszonyítva 8,6 százalékkal nőtt.

Ami a jellemző kiadásokat illeti: az élelmiszerek ára például 17 százalékkal nőtt 2011 óta, a háztartási energiáé ugyanakkor 12 százalékkal esett vissza.

A 2016-os, vagyis az idei 1,6 százalékos nyugdíjemelés is meghaladta az infláció szintjét: annak éves mértéke a legfrissebb, októberi adatok szerint 1 százalékos, január elseje és október vége között pedig 1,3 százalék volt. Szerencse, hogy ilyenkor nem kérik vissza a nyugdíjasoktól a különbözetet.