Korrupció és kevésbé független bíráskodás, jól megkapjuk a magunkét a friss jóléti felmérésben.
Megjelent a Legatum Institute idei jóléti indexe, amely immár tíz éve nagyon sok mutató alapján állítja össze a világ országainak rangsorát. A jóléti lista élén az egyéb gazdasági és szociális összehasonlításokban is rendre jól szereplő országok állnak:
- Új Zéland
- Norvégia
- Finnország
- Svájc
- Kanada
- Ausztrália
- Hollandia
- Svédország
- Dánia
- Egyesült Királyság
Az Európai Unió 2004-es, első keleti bővítésekor és utána csatlakozott országok listája így fest:
20. Szlovénia
26. Észtország
27. Csehország
34. Lengyelország
36. Szlovákia
37. Lettország
42. Litvánia
43. Horvátország
47. Magyarország
50. Románia
57. Bulgária
Rossz helyezésünkért egyértelműen a „társadalmi tőke” elnevezésű összetevőt okolhatjuk, amelyben csak a 114. helyet szereztük meg (149 országból).
A lista készítői elemzésükben ki is emelik, hogy Kelet-Európa országai gazdaságilag nem teljesítenek rosszul, de a növekvő vagyon elosztása nem egyenlő mértékű, és
a korrupció miatt a jólét nem tud szélesebb rétegeknél is növekedni.
Magyarországot két helyen hozza fel példának a tanulmány:
- hangsúlyozza, hogy (Lengyelországgal együtt) az ország vezetői kihasználták a bevándorlók és a sokszínű kulturális berendezkedés okozta változásoktól való félelmeket, és populista hangot ütöttek meg,
- másrészt Magyarország arra is példa, hogy a jelenlegi kormány gyengítette a bíróságok függetlenségét, amely a kormányzás megítélésében zuhanást okozott.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.