Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A forintot csak akkor célszerű feladni és csatlakozni a közös európai valutához, ha Magyarország elég erős, teljes egészében eléri az eurózóna fejlettségi szintjét – erről is beszélt Matolcsy György, a jegybank elnöke egy konferencián. A kormánytagok mást mondtak erről a közelmúltban.
A forint közelmúltja sikertörténet, a nemzeti valuta sok megrázkódtatás között is stabil maradt, az Alaptörvény pedig szövegébe emelte azt, így annak is részévé vált – mondta az "5 éves az Alaptörvény: Közpénzügyek és forint" címmel megrendezett keddi konferencián az MNB elnöke az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint.
Mint felidézte, Magyarország 12 éve lépett be az Európai Unióba, s azóta folyamatosan nyitott kérdés, hogy mikor csatlakozik az ország az eurózónához is.
Nemzeti pénzünket, a család fizetőeszközét azonban csak akkor érdemes feladnunk, ha már elég erősek vagyunk, a reálgazdaság felzárkózása és az államadósság szintje is megfelelő
– fogalmazott Matolcsy György.
Hozzátette: akkor lehetséges Magyarország és az eurózóna számára is a csatlakozás, ha az egy főre jutó bruttó hazai össztermék eléri az eurózóna tagállamai átlagának 100 százalékát, az államadósság szintje pedig 50 százalék alá csökken – olvasható az MNB közleményében.
Matolcsy nem tudja, hogyan számolt Orbán és Varga?
Az évtized végén csatlakozhat Magyarország az euróövezethez – latolgatta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter júliusban. Bejelentése meglepetésként hatott. Az Orbán-kormány tagjai ugyanis 2010 óta alig-alig beszéltek az euró átvételéről, és az áprilisban Brüsszelnek benyújtott konvergenciaprogram nem jelölt meg céldátumot. Orbán Viktor miniszterelnök sem vonta vissza azt a kijelentését, hogy Magyarország csak akkor vezeti be az eurót, ha az ország egy főre jutó GDP-je eléri az euróövezet átlagának 90 százalékát. Ez még felettébb messze van. De mi a realitás, mik a követelmények? Megtudja a HVG korábbi cikkéből.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
