1030, 1070, 1130, 1120 forint – ilyen összegekbe kerül egy-egy doboz cigaretta ma. Csütörtöktől még nem biztos, hogy drágább lesz, de mivel szeptember 1-től más jövedéki adóztatási forma vonatkozik rá (és a sodort cigaretta alapanyagául szolgáló fogyasztási dohányra), akár heteken belül új árakhoz kell majd hozzászokniuk a dohányosoknak.

Rossz hír, hogy 2017 decemberéig folyamatosan szigorodnak a regulák és növekednek az adóterhek, ezért folyamatos áremelésre lehet felkészülni. Aminek a végére akár 200 forintos drágulás is összejöhet.

A Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetségének elnöke, a hódmezővásárhelyi Continental dohánycég vezetője, Sánta János a hvg.hu kérdésére elmondta: a háromlépcsős adóemelés egyelőre várhatóan nem visz majd nagyobb léptékű áremelési kényszert a rendszerbe. Sánta János szerint év végéig a drágulás várhatóan nem lesz több 20-30 forintnál a cigaretta és 60-80 forintnál a fogyasztási dohány esetében, de jövő év végére ennek többszörösét is borítékolni lehet.

Stiller Ákos

Az eredeti elképzelés szerint az 1000 forintos átlagár 2017. december végére legalább 300 forinttal több lett volna volna, ezt azonban – mondta Sánta – sikerült szakmai érvekkel levetetni a kormányzati napirendről.

A már tavaly ősszel előkerült drasztikus áremelési kényszer oka legalább annyira brüsszeli, mint budapesti eredetű. Előbbin azt kell érteni, hogy a cigaretta jövedéki adójának megállapításakor az EU irányelveket ad meg, melyeket a tagországok kötelesek beépíteni jogrendjükbe. A magyar derogáció lejárt, így nekünk is lépnünk kellett. A jövedéki adó megállapítása bonyolult, mert kétszintű. Az uniós regula megad egy minimumértéket (ez 90 euró/ 1000 szál) és egy százalékos arányt is (mely szerint 60 százalékosnál nem lehet kevesebb a jövedéki adó szintje), de azzal válik igazán ijesztővé (a dohányosok számára), ha hozzátesszük: jelenleg mi egyiknek sem felelünk meg.

Dohányzik? Mától nem fog ráismerni a cigisdobozozokra

A régi dobozok még egy ideig mentességet élveznek, de hivatalosan agusztus 20-ától nem tüntethető fel márkajelzés és még az eddiginél is ijesztőbb fotókkal látják majd el a cigisdobozokat.

A tételes jövedékiadó-szint 64 euró / 1000 szál körüli értéken áll jelenleg, a 60 százalék helyett pedig 57-ig jutottunk. E helyzetből nincs olyan megoldás, amellyel a szabályozás jelentős áremelkedés nélkül lenne egyensúlyba hozható a brüsszeli elvárásokkal. Pláne, ha ehhez hozzátesszük, hogy az EU tagországai közt nálunk a legmagasabb az áfa, ami miatt gyakorlatilag nem is érhető el a 60 százalékos szint már-már brutális méretű áremelés nélkül. Ezen a kényszerpályán az sem sokat segít, hogy a jelenlegi szabályozásban van egy kiskapu: a 60 százalékos szinttől el lehet tekinteni, ha a tételes adószint eléri a 115 euró / 1000 szálas szintet.

Az nem véletlen, hogy ezt a méretes gombócot a magyar jogalkotó nem egy lépésben próbálja meg lenyomni a dohányzók torkán, de az is kérdéses, hogy a három lépcsőben, másfél év alatt a rendszerben jelentkező legalább  30 százalékos drágulást is képes lesz-e. Pláne, hogy ez ügyben a kormány is, az EU is azonos állásponton van: kifejezett szándék, hogy amennyire csak lehet, korlátozzák a dohányipart és a dohányzást.

Igaz, Magyarországon közben a feketepiac erősödését vonta magával a trafikmutyiban kialakított rendszer, illetve a dohányelosztó piac újrakalibrálása. Remény azonban máshonnan, szintén Brüsszel felől látszik, mivel ott éppen az egész jövedéki adóztatási irányelvrendszer átalakításán dolgoznak, így az is elképzelhető, hogy jövőre már legalább valamennyire könnyített reguláknak kell majd megfelelnünk.

A cigaretta és a sodort cigaretták alapjául szolgáló fogyasztási dohány ára ettől még emelkedni fog. Sánta János szerint biztosan nem szeptember 1-től, de a kereskedői készletek kiürülése után október-november fordulójától a vágott dohány 60-80, a dobozos cigaretták 20 forint körüli drágulása benne van a kalapban. Ez – figyelembe véve a 0-0,5 százalékos inflációt – egyáltalán nem kevés. De csak az első lépés, és az Sánta szerint is reális forgatókönyv, hogy a jövő év végére a cigarettaár-emelés elérheti a 10 százalékot is.

AFP / Julian Stratenschulte

Sánta János 2017 végére a fogyasztási dohány 200, a cigaretták dobozonként 60-80 forintos emelését valószínűsíti, de más iparági források ezt túlzóan optimistának tartják. Szerintük az a valószínűbb, hogy minden 1 forint jövedékiadó-emelés a kiskereskedelmi oldalon végül 2-2,5 forintos áremelésként jelentkezik, és bár a jövedékiadó-szint megállapítása meglehetősen bonyolult, hat szegmensben is eltérő szintű emelési kényszerként jelenik majd meg, jövő év végére inkább 200 forintot meghaladó áremelkedéssel számolnak.

Azért is, mert csak abból adódóan, hogy – szintén uniós regulának köszönhetően – jövőre még egy szál cigit be kell majd rakni a dobozokba, önmagában 50-60 forintos áremelkedési kényszer jelentkezik. De további pluszköltséget jelenthet, hogy január 1-ével a jelenlegi adójegyet le kell cserélni zárjegyre – aminek a címkén túl gyártástechnikai költségei is lehetnek.

Magyarországon jelenleg egy doboz cigaretta bolti árának alig 10-10,5 százaléka az, ami a gyártót illeti. Ebben a cigarettagyártás alapanyagára és gyártási költségek mellett minimális haszon lehetősége rejlik. A kiskereskedők haszonkulcsa 10 százalék, a dohányellátóé 2-2,5 százalék, az általános forgalmi adó 21,26 százalék, a jövedéki adó pedig 55-57 százalék.

Nem bír leszokni a cigiről? Van, ahol fizetnek érte

A dohányzásról való leszokás különös módját próbálta ki egy svájci kutatócsoport. A genfi egyetem szakértői 800 dohányost választottak ki, akiknek az évi jövedelme nem haladja meg az 50 ezer svájci frankot.