Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Ha egy multicég ide szeretné küldeni az alkalmazottait, még regionális összehasonlításban is viszonylag keveset kell fizetnie nekik.
Továbbra sem kell mélyen a zsebébe nyúlnia annak a cégnek, amely Magyarorországon szeretné „állomásoztatni” a hazai alkalmazottait – ez derül ki többek között a Mercer tanácsadócég világszerte végzett friss felméréséből.
Budapest a 209 városból álló világranglistán csak a 165. lett, az Európai Unió keleti régiójában Vilniust, Bukarestet, Varsót és Szófiát előzte meg. Kissé meglepő módon az EU keleti részén jelenleg Riga a legdrágább hely, 114. helyezéssel, ami majdnem Hamburg színvonalának felel meg. Ezt követi Prága (124.) és Pozsony (136.), amelyek szintén jóval előttünk járnak.
A Mercer módszertana New Yorkot veszi alapul, és mindent az amerikai városhoz hasonlít. A lista kimondottan a multinacionális cégek döntéshozóinak nyújt segítséget, és különböző helyi aktuális költségek alapján azt határozza meg, hogy New Yorkhoz képest mennyire drága egy adott városba küldeni az alkalmazottakat (jellemzően a helyi érdekeltségek vezetőit).
A felmérésben több mint 200 helyi árat vesznek figyelembe, a lakhatástól és a közlekedéstől kezdve az élelmiszerárakig vagy a szórakozás költségéig. A lista tulajdonképpen azt próbálja megbecsülni, hogy egy alkalmazottnak mekkora fizetést kell adni ahhoz, hogy a New Yorkihoz hasonlónak legyen tekinthető a kompenzáció.
A világ öt legdrágább városa a Mercer szerint:
1. Hong Kong
2. Luanda (Angola)
3. Zürich (Svájc)
4. Szingapúr
5. Tokió (Japán)
A lista folytatása a 20. helyezettig:
6. Kinshasa (Kongói Demokratikus Köztársaság)
7. Sanghaj (Kína)
8. Genf (Svájc)
9. N’Djanema (Csád)
10. Peking (Kína)
11. New York (USA)
12. Sencsen (Kína)
13. Lagos (Nigéria)
13. Bern (Svájc)
15. Szöul (Dél-Korea)
16. Victoria (Seychelle-szigetek)
17. London (Egyesült Királyság)
18. Kanton (Kína)
19. Tel Aviv (Izrael)
20. Abuja (Nigéria)
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
