Miközben Magyarországon évek óta képtelen javulni a munka termelékenysége, a munkaerőhiány miatt mégis béremelésre kényszerülnek a cégek. Ráadásul az egész régióban megindultak a bérek felfelé.
A magyar vállalatok kénytelenek a bérversenyben valamennyire lépést tartani a régió országaival, mindezt annak ellenére, hogy a termelékenység évek óta nem javul. Az Erste Group elemzése szerint hazánk mellett Romániában és Lengyelországban is felgyorsult a bérkiáramlás, míg Szlovákiában a termelékenység sokkal többet javult az elmúlt másfél évtizedben, mint amennyit a bérek nőttek.
Az Eurostat adatai szerint Magyarországon a munka termelékenysége nem igazán javult a pénzügyi válság óta. Ez a többé-kevésbé stagnáló termelékenység az elmúlt években stabil nettó béremelkedéssel társult, míg 2016 elején jelentősen megugrott. A nettó bérkiáramlás gyorsulása a munkaerőpiac látható feszesedésének (munkaerőhiány), a személyi jövedelemadó-kulcs csökkentésének és a családi adókedvezmény emelésének köszönhető, de a nyomott infláció is segítette azt. Mivel valószínűtlen, hogy nagy javulás jönne Magyarországon, a termelékenység és a bérek növekedése közötti rés egyre szélesebb lehet.
Romániában az elmúlt negyedévekben a bérnövekedés szépen lehagyta a munka termelékenységének javulását, köszönhetően a közszférában végrehajtott jelentős béremeléseknek és a piac bizonyos szegmenseiben tapasztalt munkaerőhiánynak. Szám szerint az egy foglalkoztatottra jutó termelékenység közel évi 5 százalékkal nőtt az elmúlt negyedévekben, miközben a reálbérek majdnem 10 százalékkal.
Lengyelországban az utóbbi években nagyjából hasonló mértékben nőttek a bérek és a termelékenység is: előbbi átlagosan 2,6 százalékkal, utóbbi 2,2 százalékkal emelkedett 2011 és 2015 között. Az elmúlt két évben kezdtek csak elválni egymástól, köszönhetően annak, hogy a tartós defláció tovább emelte a reálbéreket. Ez a folyamat tovább erősödhet a munkanélküliség csökkenésének köszönhetően, ami további bérnyomást idézhet elő a közeljövőben.
Más a helyzet Szlovákiában, ahol a termelékenységbővülés egyértelműen túllépte a reálbérek emelkedését az utóbbi években. Míg az elmúlt 15 évben a termelékenység nagyjából 70 százalékkal emelkedett, a bérek csupán 30 százalékkal nőttek. Az Erste szakértői szerint ez az olló nem fog egyhamar bezárulni, noha itt is beindult a fokozatos béremelkedés. 2016-ban 3,5 százalékos, 2017-ben 4,5 százalékos béremelkedéssel számolnak.
Az Erste stratégái szerint mivel a foglalkoztatottság emelkedése várható a régióban, miközben a GDP-növekedés valamilyen mértékben lassul majd, a termelékenység valószínűleg nem fog sokat javulni – vagyis a béremelkedés üteme továbbra is a termelékenység növekedése előtt járhat a következő negyedévekben. Noha emiatt egyelőre nem kell aggódni a szakértők szerint, a termelékenység tartós javulásának biztosítása érdekében továbbra is szükség van a strukturális reformokra, amik alátámaszthatják a bérek fenntartható és hosszú távú emelkedését.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.