A The Sun elsőoldalas keddi felhívásában azt írta: Nagy-Britannia 43 évnyi tagsága alatt az Európai Unió "egyre inkább kapzsi, pazarló, erőszakos, válságok idején pedig lélegzetelállító módon inkompetens" szervezetté vált. "Meg kell szabadulnunk a diktatórikus Brüsszeltől" – fogalmazott a legnagyobb olvasottságú brit lap, amely eddig is EU-ellenes alapállásáról volt közismert.

A The Sun állásfoglalása szerint néhány éven belül "elnyeli ez a megállíthatatlanul terjeszkedő, német dominanciájú szövetségi állam" Nagy-Britanniát, ha az EU tagja marad.

A lap "képtelenségnek" nevezi azokat a figyelmeztetéseket, amelyeket az utóbbi időszakban közgazdászok és nemzetközi pénzügyi szervezetek adtak ki a brit EU-tagság megszűnésének potenciálisan súlyos gazdasági következményeiről.

A The Sun szerint ugyanezek a közgazdászok "apokaliptikus jóslatokat" adtak arra az esetre is, ha Nagy-Britannia nem csatlakozik az euróövezethez. A közös valuta azóta tönkretette a szegényebb EU-tagállamokat, és milliókat tett munkanélkülivé – írta a lap.

A Brexit javára látszik billenni a mérleg

A kedden ismertetett friss közvélemény-kutatások egyöntetűen a kilépést pártoló választói tábor előnyét jelzik.

A The Times megbízásából végzett felmérés eredményei szerint a válaszadók 46 százaléka mondta azt, hogy a jövő csütörtöki népszavazáson a Brexitre voksolna, vagyis arra, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az EU-ból. A bennmaradást 39 százalék pártolta. A Brexit-tábor egy hét alatt 3 százalékponttal gyarapodott, az EU-párti választók aránya 3 százalékponttal csökkent. A bizonytalanok és a szavazni nem kívánók kiszűrésével 54:46 a százalékos megoszlás a Brexit-tábor javára a YouGov mérése szerint.

Hosszú lesz a Brexit, ha tényleg megszavazzák

Jogi szakértők szerint éveken át tartó folyamat indulna el, ha a június 23-ra kiírt népszavazáson Nagy-Britannia lakosságának többsége az Európai Unióból való kilépésre voksolna. A pontos következmények azonban egyelőre ismeretlenek.

A kilépés jogi hátterét a 2009. december 1-jén hatályba lépett Lisszaboni Szerződés 50. cikke határozza meg, ezt megelőzően semmilyen hivatalos formula nem volt erre vonatkozóan. A kritizálók szerint a megfogalmazás azonban hiányos és homályos, sosem alkalmazták még, ezért is bizonytalan a kimenetele.

A szerződés cikkének előírásai szerint Nagy-Britanniának először be kellene jelentenie kilépési szándékát az uniós tagországok állam- illetve kormányfőiből álló Európai Tanácsnak. Ezután két év van arra, hogy megállapodjanak a távozás részletes szabályairól.

Egy brit kormányzati dokumentum szerint a kiválás teljes folyamata akár egy évtizedig is eltarthat.

Azzal is számolni kell, hogy bizonyos tagállamoknak szándékukban állhat, hogy a lehető legfájdalmasabbá tegyék Nagy-Britannia távozását mind politikailag, mind gazdaságilag, hogy mások ne akarják követni a britek példáját – közölte egy névtelenséget kérő illetékes.

Nagy-Britannia kilépése után az Európai Unió megmaradó 27 tagállamának egymás között is újra kellene tárgyalnia egy sor kérdést, ami akár szerződésmódosítást is maga után vonhat.

Nagy-Britannia a jövőben kérhetné ismételt felvételét az Európai Unióba, erre a Lisszaboni Szerződés 49. cikke ad lehetőséget.