A 2007–2013-as európai uniós források felhasználását kettősség jellemzi, sikerként könyvelhető el, hogy a keret teljes lehívása garantált, ám a források ténylegesen nem a gazdaság fejlődését segítették – hangsúlyozta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség politikai államtitkára szerdán a Károli Gáspár Református Egyetemen a pályázóknak és pályáztatóknak készített kiadvány bemutatóján. A politikus szerint a 2014-2020-as időszakban az uniós források felhasználása a magyar gazdaság fejlődésére, az új munkahelyek teremtésére koncentrál, hogy 2020 után uniós forrás nélkül is biztosítható legyen a növekedés.

Kifejtette: a 2007–2013-as időszakban a teljes keret felhasználását garantálja a túlvállalás, a 8 százalékos szabad keret elegendő lesz a vitás kérdések rendezésére. Szerinte a 2007-2013-as forrásokat okosabban is fel lehetett volna használni, mert a forrásfelhasználásról szóló tárgyalásokon az akkori kormány nem jelölte ki a hosszú távú fejlesztés fókuszait, nem vállalt fel politikai konfliktust, és mindenkinek próbált támogatást juttatni. De az stratégiai hiba volt – tette hozzá – hogy a 2007–2013-as keretfelhasználásnál az akkori kormány szigorúbb feltételeket szabott, mint amilyet az EU-bürokrácia kijelölt.

Az adott időszakban lehívott 8600 milliárd forint jelentős részét (mintegy 1500-1600 milliárd forintot) a tanácsadói szegmens vitt el; ennyivel kevesebb jutott a fejlesztésekre. Csepreghy azt mondta, hogy ezzel szemben a 2014–2020-as időszakban a vállalkozói szektorra a keret 60 százalékát fordítják, szemben a korábbi ciklus 16 százalékával, továbbá maximalizálták a fejlesztés előkészítésére fordítható részarányt, állami forrásfelhasználásnál pedig nem lehet igénybe venni külső segítséget. Az államtitkár azt mondta: a magyar vállalkozások versenyképességének az a gondja, hogy a gyártási kapacitásuk minőségileg elavult. Ezért támogatják a technikai eszközök korszerűsítését.