Ha az országok területét az alapján osztanák, hogy ki hány korsó sört iszik meg egy évben, akkor a csehek, a maguk 144 literes egy főre jutó fogyasztásával világuralomra törnének. A dobogó második fokára meglepő módon a sörkultúrájáról kevéssé ismert Seychelle-szigetek kerülne, míg a harmadik legnagyobb területet Németország kapná. Hazánk a harmincegyedik helyen végezne.
Bár sörkedvelő és sörfogyasztó népként tartjuk számon magunkat, a statisztikák alapján olyan országok isznak minket asztal alá, mint Panama, Kongó és Namíbia. Nem volt ez mindig így: 2005-ben még 72 liter volt az egy főre eső sörfogyasztás egy év alatt. A legutolsó, 2014-es adatok szerint ez a szám 59 literre esett vissza, hiába ittunk a labdarúgó-világbajnokság és a kánikula alatt, derül ki a június 2-5. között tartandó budavári sörfesztivál alkalmából készített összeállításból.
A visszaeső fogyasztás ellenére a hazai sörüzemek nem panaszkodhatnak: a Magyar Sörgyártók Szövetségének mutatói szerint az elmúlt években növekedett a legnagyobb gyáraink forgalma. 2014-ben a belföldi értékesítés 2 százalékkal emelkedett az előző évhez képest, a magyar sörüzemek összesen 6,239 millió hektoliter sört forgalmaztak a hazai és külföldi piacokon.
Egyre kedveltebbek a kézműves sörfőzők termékei is, amik a hazai sörtermelés egyre nagyobb szeletét teszik ki. A kis sörüzemek a nemzetközi trendeket követve rendhagyó fajtákkal kísérleteznek: amerikai és ír főzeteket, gyümölcsből, búzából, malátából készült különlegességeket kínálnak a magyar közönségnek. Az ágazat rohamosan fejlődik, csak ebben az évben tíz sörfőzde épült az országban.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.