Brüsszel első helyen azt javasolja Magyarországnak, hogy a középtávú költségvetési cél elérése érdekében hajtson végre fiskális kiigazítást, idén a bruttó hazai termék (GDP) 0,3, jövőre pedig 0,6 százalékának megfelelő mértékben, hacsak a szükséges strukturális reformok segítségével nem sikerül csekélyebb erőfeszítéssel elérni a középtávú célokat.

A bizottság azt is javasolta a kormánynak, hogy csökkentse tovább a szektorspecifikus adókat, fokozza a korrupcióellenes küzdelmet, továbbá segítse a közmunkaprogramban részt vevők visszatérését az elsődleges munkapiacra, aktívan alkalmazzon egyéb munkaerő-piaci eszközöket, valamint növelje a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák részvételét az oktatásban.

A bizottság szükségesnek tartja az adóék szűkítését az alacsony jövedelműek körében. Javasolja a közbeszerzések átláthatóságának javítását és a verseny erősítését az elektronikus közbeszerzési eljárás révén, valamint a nyílt pályázatok körének bővítését. Fontosnak mondja a bizottság a szolgáltató szektor és a kiskereskedelem szabályozási környezetének javítását, a kiszámíthatóság fokozását.

A számszerű költségvetési kiigazítási javaslatra a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) úgy reagált, hogy a kormány az elmúlt években is fegyelmezett költségvetési politikát folytatott és rendre teljesítette a kitűzött célokat. Ezt jelzi szerintük az államadóság GDP-hez viszonyított arányának folyamatos csökkenése is.

"A 2017. évi költségvetési törvényjavaslatban szereplő hiánycél is mutatja, hogy folytatódik az adósságcsökkentés politikája. A konvergenciaprogram adósságpályája szerint az államadósság aránya 2020-ra a GDP 65 százaléka alá süllyed. A következő évek adósságcsökkentését a gazdasági növekedés mellett a GDP 3 százalékánál lényegesen alacsonyabb hiánycélok is támogatják" – tették hozzá.

Az NGM szerint egyébként a bizottság ma nyilvánosságra hozott országspecifikus ajánlásaiban megfogalmazott gazdaságpolitikai célok többsége a magyar kormányéval megegyezik. Úgy látják, az EU jelentésében lényegesen kevesebb a konkrét beavatkozási javaslat, ezek helyett inkább általános stratégiai irányokat tartalmaz.

"Az ajánlások a korábbi évekhez képest kiegyensúlyozottabbak, jobban tükrözik az európai szemeszter keretében a bizottsággal folytatott szakmai párbeszéd eredményeit" – fogalmaztak.