Nagyon elrontották a BKK e-jegyrendszerének kiépítésére kötött szerződést - derül ki a Népszabadság cikkéből. A lap úgy tudja, gondok vannak a szoftverrendszerek összekapcsolásából, újabb pénzeket kell majd erre költeni, és még tovább csúszhat az e-jegyek bevezetése.
Működésképtelen lehet az eredeti szerződésben rögzített paraméterekkel a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) által 2018-ban bevezetni kívánt elektronikus jegyrendszer - írja a Népszabadság, amely úgy tudja, a projekt azért dőlhet be, mert a BKK kifelejtette a 2014-ben kiírt tenderből a központi hardver- és szoftverrendszerek, és a tranzakciós rendszerek összekapcsolását a saját hálózatával.
A lap szerint a BKK hiába vette meg a projektelemeket a tendergyőztes német Scheidt & Bachmanntól, jelenleg nincs, aki összehangolja a különálló részeket a BKK rendszerével, ráadásul a különféle műszaki megoldások egyeztetése sem megoldott még. A kártyaolvasók és az adatközpont közötti kapcsolat túl lassú lesz, így az elvártnál lassabb lesz az áthaladás a metróállomásokon fölszerelt beléptetőkapukon, illetve a jegyellenőrzés is a járműveken.
A Népszabadság úgy tudja, a BKK kiegészítené a 2014-ben kötött szerződést, de hónapok óta zajlanak a tárgyalások a BKK és a német fél között is. A módosítás viszont plusz pénzbe kerülne, mert bár míg a Futár esetében egy integrált rendszert vásárolt a BKK, a szállító pedig végül a rendszerhibák miatt rengeteg kötbért fizetett, a Scheidt & Bachmann szerződésében nincs ilyen kitétel.
A német cég 91 millió euróért, vagyis mintegy 28 milliárd forintért vállalta az eszközök szállítását és a rendszer részleges kiépítését, valamint ötéves üzemeltetését. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 2013-ban 54,5 millió euró – 16,3 milliárd forint – hitelt nyújtott a projekthez. A kölcsönt 2017 végétől kell törleszteni, hacsak addig a HÉV-üzletág állami tulajdonba adása miatt nem mondja fel a bank. A főváros már korábban elismerte: a tervezett 5,3 milliárd forinton felül további hatmilliárdot kell beletennie a projektbe a Főgáz-részvény-eladásból származó 42 milliárdból. A BKK eddig két ütemben – 2015 áprilisában és decemberében – több mint 6,665 millió eurót, vagyis mintegy kétmilliárd forintot hívott le a hitelből.
Az eredeti tervek szerint júniustól a díjmentesen utazóknak már meg kellene kapniuk a BKK-kártyákat, bár eredetileg tavaly év végére ígérték ezt is. Az éves és havi bérletesekre elméletileg 2016 végétől, míg a többi bérletesre 2017 első felétől terjesztenék ki a papíralapút felváltó elektronikus rendszert. Az eredeti terv szerint 2016 közepére kellene felszerelni a járművekre több mint tízezer érvényesítő készüléket, a nyolcszáz beléptetőkapunak pedig jövő nyárra kellene üzembe állnia. A projektzárás 2018-ra tolódott ki az eredeti 2017-ről.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.