Idén már tizedik alkalommal csaptak össze a világ legkreatívabb építészei, hogy az eVolo Magazin versenyének keretei között értelmezzék újra a felhőkarcolók fogalmát. Döbbenetes alkotások születtek.
Az eVolo építészeti magazin 2006 óta minden évben megrendezi a tervezőmérnökök számára meghirdetett versenyét, melynek fókuszában a magasépítészet áll. Ezen különös figyelmet kapnak az újszerű megoldások, legyen szó anyagokról, technológiáról, esztétikáról, térelrendezésről, vagy az építészet természethez való viszonyáról. Az idei eVolo felhőkarcoló-versenyre összesen 489 pályamű érkezett, melyek közül egy szakmai zsűri választotta ki a három legötletesebb koncepciókat, illetve még további 21 tervet tartottak külön említésre érdemesnek.
Az első helyezett: New York Horizon
A zsűri a beérkezett pályaművek közül idén az amerikai páros, Yitan Sun és Jianshi Wu tervét hozta ki győztesnek. A New York Horizon névre keresztelt koncepció azonban még csak nem is egy klasszikus értelemben vett felhőkarcoló, hiszen nem felfelé terjeszkedne, hanem lefelé. A rendhagyó terv ugyanis a manhattani Central Parkot értelmezte újra, ráadásul a tervezett munkálatok során egészen az alapkőzetig leásnának. Ez egy kisebb hegygerinchez hasonlatos tájképet eredményezne, ami által a jelenleg 3,41 négyzetkilométer alapterületű Central Park – a szintkülönbségeknek köszönhetően – többszörösére nőne, azaz még több New York-i lakosnak segíthetne kikapcsolódni.
A „Central Gödör” falában helyiségeket alakítanának ki, melyek lényegében egy vízszintes felhőkarcolóként ölelnék körbe a parkot. Így nagyjából az Empire State Buildingnél nyolcvanszor nagyobb építmény jönne létre. A parkot körbeölelő fal-épület hibrid felületét a tervek szerint erősen tükröződő üveggel borítanák be, mely így a tükörképeknek köszönhetően a végtelenség illúzióját hozná létre, azaz egy új horizontot.
A második helyezett: The Hive
A képzeletbeli dobogó második fokára a szintén amerikai Hadeel Ayed Mohammad, Yifeng Zhao és Chengda Zhu triója állhatott fel. Az egyre növekvő számú drónra adott válasz, a The Hive azaz „A Kaptár” névre hallgató koncepció különlegessége, hogy egy már meglévő felhőkarcolót vértezne fel egy új tulajdonsággal: a mérnöktrió a manhattani Park Avenue 432-es házszáma alatt épült kecses épületből varázsolna egy drónközpontot, mely magánszemélyek, valamint cégek drónjainak nyújtana töltési, illetve dokkolási lehetőséget Manhattan szívében. A tervezők szerint a koncepció egyik vonzereje éppen a centralizáltságban rejlik: egy ilyen központtal kiszámíthatóbb lenne a drónforgalom, így a légtérhasználatra vonatkozó szabályokkal foglalkozó jogalkotóknak is kevesebb nehézséggel kellene szembenézniük.
A terv szerint a Park Avenue 432. alatt álló felhőkarcoló olyan dupla homlokzatot kapna, mely kilenc különböző méretű drónnak nyújtana dokkolási lehetőséget. A külső homlokzaton található állomásokat a nagyobb, a benti homlokzaton lévőkre pedig a kisebb, manőverezhetőbb drónok vehetnék igénybe.
A harmadik helyezett: Data Skyscraper
A napjainkban exponenciálisan növekvő adatmennyiség fizikai tárolása már manapság is egyre nehezebb feladat, így nem csoda, ha a dobogós helyezettek közé egy, erre a problémára megoldást kínáló koncepció jutott be harmadikként. Az olasz Valeria Mercuri és Marco Merletti terve, a Data Skyscraper választ kínál az adattárolás kapcsán felmerült kérdésekre. A felhőkarcoló ugyanis lényegét tekintve nem más, mint egy hatalmas, függőleges szerverterem.
A manapság működő „datacenterek” több szempontból is erősen igénybe veszik a környezetet: mivel a szervereket nemcsak működtetni, de hűteni is kell, az ilyen létesítmények rengeteg elektromosságot használnak. A Data Skyscrapert a tervezők éppen ezért Izlandra telepítenék, ugyanis a hűvös klíma minimális energiafelhasználás mellett biztosítaná a kellő hideget a berendezések működéséhez. A helyszín továbbá stratégiai szempontból is jó választás, hiszen Amerika és Európa között fekszik, azaz remek összekötő csomópontja lehetne a két kontinensnek.
A felhőkarcoló belül üres lenne, a külső felületén pedig a különböző számítástechnikai berendezések foglalnának helyet, az így keletkezett belső, vertikális alagút tetején pedig a számítógépek ventilátorához hasonló légcsavar segítségével, a panelek kívülről szívnák be a hűtéshez szükséges hideg levegőt, a belülre került, felmelegedett levegő pedig felül, az épület tetején távozna. A cső egyúttal szervizalagútként is szolgálna, felül pedig a keletkezett hő egy részét felfognák, és a pinceszinten lévő helyiségek (a tervek szerint kutatólaboratóriumok, esetleg egy üvegház), valamint a közelben fekvő létesítmények fűtésére használnák. A Data Skyscraper teljes egészében moduláris lenne, azaz a különböző panelek a változó igényeknek megfelelően cserélhetőek lennének, az épület továbbá teljes egészében megújuló energiaforrásokra támaszkodna.
Kevéssel a dobogó mögött: három kiváló ötlet
A három helyezett mögött, kiemelt ötletként végzett 21 terv között is volt bőven olyan, ami aktívan megmozgatta szerkesztőségünk fantáziáját. Alább következzen a négy kedvenc tervünk az eVolo 2016 díjazottjai közül.
Az igazi „felhőkarcoló”: Cloud Raft. Az amerikai Michael Militello és Amar Shah tervét minden bizonnyal a kaliforniai aszály ihlette. A Cloud Raft névre hallgató projekt ugyanis a szárazság ellen venné fel a harcot, ráadásul mindezt az időjárás irányítása révén. Az eső mesterséges létrehozása már eddig is lehetséges volt különböző anyagok (a leggyakrabban só, szárazjég vagy ezüst-jodid) felhőkbe juttatásával, azonban eddig még senki nem tervezett erre a célra külön épületet. A Cloud Raft azonban ezért született: a tengerpart közelébe telepített felhőkarcoló (vagy karcolók), lényegében a vízpart nedves klímáját kihasználva képeznének esőt, az épület kialakítása pedig lehetővé tenné, hogy fel is fogják azt, és helyben hasznosítsák különböző növénytermesztési vagy egyéb feladatok érdekében.
Pollenkarcolók: Valley of Giants. Az amerikai páros, Eric Randall Morris és Galo Canizares Észak-Afrika sivatagjaiból csinálna oázisokat az építészet segítségével. A Valley of Giants koncepciója olyan felhőkarcolók rendszerén alapul, melyek egyszerre termelnének vizet, valamint engednének szabadon polleneket, illetve növénymagokat a környező területeken, ez által egy mesterséges oázist létrehozva és fenntartva.
Látványkarcoló: Sensory Skyscraper. A moldovai Alexandr Pincov, valamint a kínai Heng Chang közös terve egyfajta játék az érzékekkel. A Sensory Skyscraper ugyanis lebegő épületrészekből állna. Az alapvetően hat piramisból álló struktúrát mágneses tér segítségével tartanák a levegőben, a különböző részek között pedig mágneses járművekkel lehetne közlekedni. A tervezők szerint az öt mágneses pillér elég lenne ahhoz, hogy az épületet biztonságosan egyben tartsa.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.