Az ADR Expressz elnevezésű busz csütörtöktől vasárnapig minden reggel 7-kor indul a Budaörsi Tesco áruház parkolójából, úti célja az ausztriai Bruck központjában van. Utasai teherautó- és kamionsofőrök, akik a Lajtától pár száz méterre nyugatra egy olyan 3-4-napos tanfolyamon (ADR) vesznek részt, amelynek elvégzésével képesítést szereznek a veszélyes anyagok közúti szállítására is (ez a munkalehetőség ugyanis alapból nincs benne a teherautóra érvényes jogosítványokban). A busz minden nap 18 órakor érkezik vissza Budaörsre.

A sofőrök az ausztriai Bruckban

• magyar oktatóktól tanulnak, akik velük együtt, ugyanezzel a busszal járnak ki,
• magyarra lefordított, de osztrák követelményeket tartalmazó tankönyvből tanulnak,
• magyar nyelven vizsgáznak Ausztriában,
• egy magyar cégnél iratkoznak be a tanfolyamra,
• és ennek a magyar cégnek, forintban fizetik be a tandíjat.

De akkor miért mennek ki mégis Ausztriába?

Azért, mert így nem magyar, hanem osztrák ADR-igazolványt (egy plasztikkártyát) kapnak, és ez az unión belül ugyanarra jogosít, mint a magyar, de más körülmények között lehet megszerezni.

Ez így stresszes

Nézzük először, hogyan lehet Magyarországon ADR-kártyát szerezni (vagy az ötéves érvényesség után meghosszabbítani azt). Sok helyre be lehet iratkozni, de például a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) akadémiáján egy tipikus ismeretfelújító képzésért jelenleg 90 ezer forintot kell fizetni, a tanfolyam négy napig tart, az utána következő vizsgán pedig 5, egyenként 20 tesztkérdésből álló feladatlapot kell megfelelően helyesen kitölteni. A tesztbankban összesen mintegy 1000 kérdés van, tehát ebből kell 100-ra tudni a helyes választ. A vizsgát a hazai szabályok szerint a képzőcégek nem szervezhetik meg, a székhelyükre a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) emberei mennek ki, ők viszik magukkal a vizsgalapokat, és felügyelik a vizsgát is. Bukás néha előfordul, igaz, nem nagy arányban. Az ADR-kártyát a sikeres vizsgázóknak az NKH adja ki.

Ez meg a stresszmentes

Ezzel szemben az ausztriai (magyar nyelvű) képzés 130 ezer forintba kerül, négy napig ki kell ingázni Bruckba, az árban benne van, hogy a buszon a résztvevők kapnak reggelit, kint pedig ebédet. Ausztriában viszont a hatóságnak csak felügyeleti szerepe van. Így tehát a képző cég feladata a vizsgáztatás, ami praktikusan azt jelenti, hogy a hatóság helyett maga a kiküldött magyar oktató, és esetleg az osztrák képző partner képviselője vizsgáztatja le a sofőröket. A kérdésbankban kevesebb mint 400 kérdés van, ebből a vizsgán összesen csak 40-re kell válaszolni. Az osztrák rendszerben tehát nincs hatósági vizsgabizottság, a teremben a tanulók mellett leginkább csak a magyar oktató tartózkodik. A hatóság szúrópróbaszerűen ellenőrzi a képzést és a vizsgáztatást, és ha a legcsekélyebb visszaélés gyanúja felmerül, annak azonnal súlyos következményei vannak.

Ha az ember szétnéz az ausztriai magyar tanfolyam Facebook-oldalán, csupa sikeres beszámolót talál.

30 kilométerre Hegyeshalomtól, az már oké

Az Ausztriába kihelyezett magyar képzést (számos más, hazai tanfolyam mellett) a Közúti Közlekedési Akadémia (KKA) Kft. szervezi, amely az MKFE oktatási centruma, annak egyik leányvállalata. „Évente körülbelül 600 magyar sofőrt viszünk ki oktatásra és vizsgára, az osztrák kártya megszerzésének a magyarra fordított, de osztrák tananyag mellett az a legfontosabb kötelezettsége, hogy földrajzilag mindennek Ausztriában kell történnie, az ottani szabályok szerint” – mondja Erdei Péter, a KKA ügyvezetője.

A cég egyébként akkor vágott bele ebbe a tanfolyami rendszerbe, amikor 2012-ben egy osztrák képző társaság kereste meg, segítséget kérve ahhoz, hogy az Ausztriában dolgozó magyar kamionsofőröket az anyanyelvükön oktatni tudja. Az első ilyen tanfolyamok után jött az ötlet, hogy a határhoz közeli Bruckban rendszeresen lehetne képzéseket tartani az itthon dolgozó magyaroknak is.

Kint jut idő és energia a praktikus tudás megszerzésére

Az ADR-vizsgán 5 évig lehet megszerezni azt a képesítést, amely például gáz, festék, tüzelőanyag, mérgező anyag, sav, lúg és hasonlók szállításához szükséges. A magyar tanfolyam a vizsgakövetelmények miatt szükségképpen célirányosan arra koncentrál, hogy a négy képzési napba szuszakolja be az összes, 1000 kérdés minél jobb megválaszolását. „Az osztrák rendszerben kevésbé a vizsgán van a hangsúly. Kőkeményen be kell tartanunk, hogy hiányozni egy percet sem lehet az oktatásról, egyszerre 25 főnél több sofőrt nem lehet továbbképezni, az órákon pedig több idő jut arra, hogy a való életben felmerülő esetleges problémákra készítsük fel a tanulókat” – mondja Erdei Péter. Ennek következtében gyakran előfordul, hogy a magyar fuvarozócégek hajlandóak a nagyobb összeget kifizetni a munkavállalóik továbbképzésére, és a magyar helyett a praktikusabbnak tartott osztrák rendszerű tanfolyamra küldik a sofőrjeiket. A KKA ausztriai tanulóinak ugyanis 80 százaléka nem maga fizet a tanfolyamért, hanem a munkáltatója.

Évente körülbelül 4000-4500 magyar sofőr szerzi meg az ADR-kártyát (és ebből csak 600 Ausztriában), ami a 120 ezres hazai piacon nem mondható soknak. Mivel a képesítés öt évre szól, jelenleg körülbelül 20 ezer olyan sofőr lehet csak az országban, aki szállíthat veszélyes anyagokat. Míg a magyarok nyugatra vándorolnak, helyettük elég sok sofőr érkezik Szlovákia, Ukrajna és Románia magyarlakta területeiről, de az is megszokott, hogy magyarul nem beszélő szerb sofőrök tolmács segítségével nálunk szereznek papírokat. Az NKH szempontjából tehát az Ausztriába tartó magyarok miatt kieső díjaknak van ellentételezése.

A nemzetközi fuvarozásban dolgozó vállalatok egyébként még egy korántsem jelentéktelen körülmény miatt szeretik, ha a sofőrjeiknek osztrák kártyája van. A veszélyes áruk szállítása ugyanis nagyon kemény szabályok szerint zajlik, és a közúti ellenőrzéseknél a rendőrök kifejezetten szeretnek szúrós szemmel nézni mindent, a büntetési tételek pedig elérhetik az eurótízezreket is. A tapasztalatok szerint azonban egy osztrák ADR-kártya Nyugat-Európában jobb benyomást kelt, mint egy magyar, hiába van a két plasztiklap között csak annyi különbség, hogy az egyik bal felső sarkára „A” betűt, a másikra pedig „H” betűt nyomtak.