Nem szereti a prezentációkat, mindent az ügyfelek elégedettsége növelésének rendel alá, nem nagyon érdekli a jelen, hanem hosszú távban gondolkozik. Jeff Bezost, az Amazon alapítóját választotta meg a Fortune magazin idén a világ legfontosabb, illetve legjobb vezetőjének. Sokatmondó, hogy a Washington Postban és a Blue Origin űrcégben is tulajdonos Bezos szintén egy amerikai tech cég, az Apple vezérét, Tim Cookot ütötte ki az első helyről, és olyan személyiségeket utasított maga mögé, mint Ferenc pápa vagy Angela Merkel. Van a listán két katonanő, egy cégvezér, aki azonos bért ad nőknek és férfiaknak, illetve egy riporter, aki annyira felhúzta az amerikai elnökjelöltet, hogy az kidobatta a sajtótájékoztatóról. Az idei listán aránylag sok az ismeretlen arc, de nem is kell ismertnek lenni ahhoz, hogy valaki nagyon fontos gazdasági, társadalmi vagy kulturális eredményt érjen el. Zuckerberg a fasorban sincs.
Idén is egy cégvezér lett lett a világ legjobb, vagy inkább legnagyobb hatású vezetője a Fortune magazin 50-es toplistájában, amelyet most harmadik alkalommal állítottak össze.
Az 52 éves Jeff Bezost, az Amazon alapítóját és vezérét nem csak azért választották meg a világ legjobb vezetőjének, mert felépített egy közel 300 milliárd dollárt (84 ezer milliárd forintot, azaz a magyar gazdaság két és fél évnyi teljesítményét) érő vállalatot. Hanem azért, ahogyan vezeti a céget, és amit az Amazonon kívül tesz – indokolt a Fortune.
Övé például a Blue Origin űrcég, amely 2018-ra embereket vinne az űrbe, illetve a Washington Post is, de a Bezos Expeditions nevű cégen keresztül több tucat technológiai befektetése is van, más mellett például az Airbnb-ben, az Uberben és a Twitterben. Személyes vagyonát közel 60 milliárd dollárra (mintegy 17 ezer milliárd forintra) becsülik.
Bezost nem érdekli, hogyan teljesít a vállalata a következő negyedévben, hosszú távban gondolkozik, és szinte rögeszméjévé vált az ügyfelek elégedettségének növelése – tették hozzá a méltatásában. Rendhagyó vezető, inkább a jövőbe tekint, mintsem a jelenen aggódik, de a vezetői eszközei sem megszokottak. Nem szereti például a prezentációkat, az Amazon munkatársai ezért hatoldalas szövegeket írnak és osztanak ki a megbeszélések előtt. Januárban személyesen ment el a Washington Post egyik iráni börtönből kiszabadult tudósítójáért egy német katonai bázisra, és a magángépében kettejükről készült fotó bejárta a fél internetet.
Az Amazon hasít a tőzsdén, a Washington Post részben közösségi tartalmak előállításával elkezdett megújulni, az 52 éves Bezos most lehet a karrierje csúcsán. Ráadásul laza is, Steve Jobs fekete garbójához hasonlóan neki is van személyes védjegye, a sajátos nevetése.
Tarolnak a tech-guruk
Bezos tavaly még csak a 27. helyet kapta a Fortune 50 legfontosabb vezetőjének listáján, amelynek élén akkor szintén egy amerikai cégvezér, Tim Cook, az Apple feje végzett. Az idei listán 5. helyezett Cook nemrégiben kavart nagy port azzal, hogy az FBI kérése és a bíróság utasítása ellenére nem segített a hatóságoknak feltörni egy terroristagyanús személy iPhone-ját, és nem hajlandó ilyen kiskaput építeni a mobilokba – ez a felhasználónak címzett nyílt levele szerint félelmetes következményekkel járó dolog.
A Fortune által idén legfontosabbnak-legjobbnak tartott vállalatvezetők közül a három legelső technológiai céget vezet.
Bezos és Cook után a 12. helyet foglalja el a QQ és WeChat üzenetküldőről és appról is ismert kínai Tencent csoport alapítója, a 45 éves Huateng Ma, akinek a családneve miatt Pony a beceneve (a Huateng angol fordítása ugyanis ló), és a tizedik leggazdagabb tech-befektető a világon. A birodalmának – amelyben a WeChatnek 700 millió felhasználója van – egyre nagyobb a befolyása a kínai középosztályra, a WeBanken keresztül például olyanoknak adnak hitelt, akik nem túl elégedettek az állami bankokkal.
A technológiai befektetők látszólagos felülreprezentáltságával kapcsolatban érdemes megjegyezni viszont, hogy a tavalyi listán még 25. helyezett Facebook-alapító Mark Zuckerberget idén már meg sem említették.
A Fortune a bevezetőben közölte, az, hogy valaki már szerepelt egyik korábbi toplistájukon, még nem garantálja azt, hogy a következőre is felkerül, ehhez új eredmények kellenek. Az eddigi három kiadásban mindössze három olyan személyiség volt, aki triplázni tudott és minden évben bekerült az 50 közé: Jeff Bezos, Tim Cook és Ferenc pápa.
Jelentős új eredményt mutathatott fel ezek alapján a vállalatvezetők között a 19. helyre került Marvin Ellison is, aki néhány hónap leforgása alatt visszafordítani látszik a tönk széléről a szinte minden amerikai háztartásban ismert J.C. Penney ruházati áruházláncot. A 21. helyezett Larry Fink a felelős vállalatvezetésért folytatott harca részeként levelet írt szinte majdnem minden nagy amerikai cég vezérigazgatójának, és – nem mellesleg – felépítette a BlackRockot, a világ legnagyobb befektetési cégét.
Sok az ismeretlen név
A társadalmilag aktív cégvezérek korában a 37. helyre sorolt Marc Benioff lehet a „poszterfiú” a Fortune megfogalmazása szerint. Az ötmilliárd dollárnál is többet érő, felhőalapú szoftverekkel foglalkozó Salesforce vezetője az Indiana állam elleni bojkottjával hozzájárulhatott ahhoz, hogy módosítsák a melegellenes „vallási szabadságról” szóló helyi törvényt. Szintén ő volt az, aki cégének 16 ezer dolgozója körében úgy számoltatta ki a béreket, hogy eltűnjön a férfiak és nők fizetése közötti különbség, és azt is elrendelte, hogy a női alkalmazottak tegyék ki a résztvevők 30 százalékát a céges meetingeken.
A társadalmi szerepvállalás idén is sokat nyomott a latban a Fortune listájának összeállításakor. Több olyan csoport és szervezet első emberét is kiemelték, amelyek a nők egyenjogúságának vagy előrelépésének előmozdítását tekintik legfontosabb céljuknak. A 20. helyezett Reshma Saujani, a Girls Who Code élén például lányoknak kínál számítástechnikai kurzusokat és ösztöndíjakat.
De bekerült a legfontosabb személyiségek közé két fiatal katonanő, Kristen Griest és Shaye Haver, ők voltak ugyanis az első nők, akik sikeresen végigcsinálták az amerikai hadsereg szárazföldi erőinek hírhedten kemény kiképzési progamját, a Ranger Schoolt.
Elismerték a 42. helyen Arvind Kejrival indiai politikust is, aki a szmoggal sújtott Új-Delhiben tesztként eltérő napokon engedte az utcára a páros és páratlan rendszámú autókat, aminek eredményeképpen csökkent a forgalom, a légszennyezés pedig 13 százalékkal esett. Érdemesnek tartották a szereplésre a 28. helyen azt a kínai riportert, Chai Jinget is, akinek környezetszennyezésről, illetve az ehhez vezető kínai korrupcióról és elvetélt törvénykezésről szóló dokumentumfilmjét 200 millióan láttak a neten, mielőtt eltávolították a kínai cenzorok.
Egy másik újságírót is díjaztak: a 43. lett Jorge Ramos, az egyik spanyol nyelvű amerikai tévé veterán riportere és aktivistája, aki akkor lett igazán híres, amikor tavaly nyáron a bevándorlásról szóló kérdéseivel annyira felidegesítette Donald Trump elnökjelölt-aspiránst, hogy az kidobatta a sajtótájékoztatójáról.
Döntöttek a menekültek
A Fortune felidézte annak a kis olasz tengerparti falunak, Riacénak a történetét is, ahol 1998-ban hatezer menekültnek kínáltak fel elhagyott lakásokat, és szakképzést is adtak nekik. A terv bevált, a modellt a mai menekültválságban is tanulmányozzák, a falu feltámasztása miatt hősként tisztelt polgármester, Domenico Lucaon pedig a lap listáján a 40. helyet kapta meg.
A politikusok, államfők és kormányfők közül Angela Merkelt tekinti a legfontosabb vezetőnek a Fortune idén – ő lett a listán a második az Amazon vezére mögött, miközben tavaly be sem került az 50 legfontosabbnak tartott vezető közé. Az európai politikában egy évtizede domináns szerepet játszó német kancellárról most azt írták, szakított a korábbi pragmatizmusával a menekültválságban, és a jótékonyságot és könyörületet előtérbe helyezve egymilliónál is több menekültet fogadott be Németországba. De ez vethet véget a hatalmának is, egyre erősebben támadják otthon és az EU más részein is a bevándorlásellenes csoportok.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.