Az ötvenes évek elején már részük volt a szoros politikai felügyeletben az időjárás-előrejelzéssel foglalkozóknak: az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) jogelődjét 1953-ban a Minisztertanács alá rendelték. Valami hasonlóra készül az Orbán-kabinet is.
Az OMSZ egyike annak a 73 állami fenntartású, javarészt önálló szakmai munkát végző intézménynek, amelyiket arra ítélte a kabinet, hogy valamelyik tárcába integrálódva folytassa a munkáját. A szellemi műhelyek felszámolása mellett a szolidaritás elvű társadalombiztosítási rendszer végleges lebontását jelenti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tervbe vett minisztériumi bedarálása is.
Korábban Orbán Viktor maga figyelmeztetett: ne azt nézzék, amit mondok, hanem azt, amit csinálok. Bár a bürokráciacsökkentésként kommunikált intézményi leépítés jól csenghet a választók fülében, és egy sor olyan szervezetet is érint, aminek már a létrehozása is értelmetlen volt, a valódi cél a politikai központosítás.
A jelenleg még többé-kevésbé független értelmiségiek tízezrei válhatnak így egy csapásra minisztériumi alkalmazottakká, az azzal járó kötelező politikai hűséggel. Pedig valóban lenne tere a bürokráciacsökkentésnek. Azt azonban a kormányapparátusnak magán kellene kezdenie. A mostani átalakítás viszont épp ennek ellenében hat.
Részletek a csütörtöki HVG-ben.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.