Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Százharmincszor kisebb ma a forint vásárlóértéke, mint a bevezetésekor – írta a Világgazdaság a tegnap közzétett inflációs adatok alapján.
A forint az idén ünnepli hetvenedik születésnapját: 1946. augusztus elsején váltotta fel a világ leggyorsabb inflációjában teljesen elértéktelenedett pengőt, illetve az átmenetként az év elején bevezetett adópengőt – idézte fel a VG.
A lap szerint az árakat annak idején rendeletben állapították meg, egy kiló kenyér például 0,96 forintba került. Ma, azaz decemberben az egykilós kenyérért 262 forintot kell fizetni. Ez összességében 274-szeres árnövekedés, vagyis kétszerese az átlagosnak.
Az arányok eltolódtak ugyanis, így például a cukor az átlag alatti mértékben drágult hetven év alatt, míg a cigarettákért a korábbi 464-szorosát kell kifizetni ma.
Összességében a forint értéke a bevezetése és a rendszerváltás között mintegy tizedére esett, 1989 és 2015 között pedig további egytizenötödére esett vásárlóereje – így jön ki a hetven év 13 585 százalékos inflációja.
Az árindex fő összetevői közül a rendszerváltásig a háztartási energia az átlag alatti ütemben drágult, míg az élelmiszerek és a szolgáltatások nagyjából annak megfelelően.
A rendszerváltást követően azután a háztartási energia ára meredeken emelkedett, a rezsicsökkentés időszakának kezdetekor, 2012-ben az árak ezen a területen több mint 4600 százalékkal voltak magasabbak, mint 1989-ben.
Három év alatt az árak 22 százalékkal estek, de relatíve még mindig az energia drágult a legnagyobb mértékben a rendszerváltás óta – tette hozzá a lap.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
