Magyarországon negyed évszázada nem volt példa arra, hogy ne szülessen megállapodás a munkavállalók, a munkáltatók, valamint a kormány képviselői között a következő évi minimálbérről – közölte az MSZP. Úgy fogalmaztak: "döbbenetes, hogy Orbán Viktor kormánya a 2015-ös bértárgyalásokon még arról sem volt hajlandó megállapodni, hogy a minimálbér 2018-ra érje el a létminimum összegét". Ezzel a döntéssel "végleg cserben hagyta" azt a több millió embert, aki a családjukkal együtt nem tud kijönni a fizetéséből – tették hozzá.

Ugyanakkor "örömmel tapasztalták", hogy van olyan szakszervezet Magyarországon, amely valóban a munkavállalók érdekében lép fel, ebből következően nem fogadta el az idei bérajánlatot – jegyezték meg. Bebizonyosodott, hogy a magyar munkavállalók érdekeit ma egyedül a Magyar Szakszervezeti Szövetség képviseli – írták, hangsúlyozva: ahogy a legnagyobb szakszervezeti tömörülés, úgy az MSZP sem fogadja el, hogy a dolgozó magyar emberek nélkülözzenek. Azzal, hogy a magyar kormány huszonöt éve először önállóan hirdeti ki a minimálbér jövő évi összegét, "az elképesztő méretű dolgozói szegénység és brutális mértékű elvándorlás" minden felelősségét magára vállalta – közölte az MSZP.

Az LMP szerint a kormány nemet mondott arra a szakszervezeti kérésre, hogy kezdődjenek tárgyalások a minimálbér létminimumhoz való felzárkóztatásáról, ezért 2018-ban sem lesz elég 8 óra munka ahhoz, hogy legalább a megélhetéshez szükséges pénzt meg lehessen keresni. Szél Bernadett, az ellenzéki párt társelnöke keddi, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a bértárgyalások utolsó fordulóján sem sikerült minden fél számára elfogadható minimálbér-emelésben megállapodni, így a legnagyobb szakszervezeti konföderáció, a Magyar Szakszervezeti Szövetség aláírása nélkül született egyezség a tárgyaló felek között.

Az LMP szerint elfogadhatatlan az, hogy a minimálbér a szegénységi küszöb alatt van, és nem biztosít a megélhetéshez elegendő jövedelmet. Amióta a kormány megadóztatta a minimálbért, az OECD-országok közt Magyarországon kell a legtöbbet adózni a legkisebb bér után – olvasható a társelnök közleményében. Hozzátette: a vállalkozók terheinek növelése nélkül csak az adó- és járulékterhek csökkentésével lehetséges a minimálbér felzárkóztatása a létminimumhoz, amivel a minimálbér nettó értéke egy lépésben 90 ezer forint fölé nőhetne.

Mint azt megírtuk: bruttó 111 000 forintos jövő évi minimálbérről és bruttó 129 000 forintos garantált bérminimumról írt alá egyezséget három munkaadói szervezettel és két szakszervezeti szövetséggel Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára kedden Budapesten.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának egy tagja, a Magyar Szakszervezeti Szövetség nem ért egyet a tárgyalások során kialakult javaslatokkal, és nem vett részt az aláíráson. Így a konzultációs fórumon nem született megállapodás, a tagok döntő többsége írta alá az egyezséget.