Kis túlzással teljesen szabadjára engedte a törvényhozás a vezető politikusok, állami nagykutyák családtagjainak részvételét a közbeszerzési pályázatokon a vonatkozó törvény minap nagy sietséggel, amúgy is furcsa körülmények között megszavazott módosításával. Így a pályázatok kiíróin kívül jószerivel bárki könnyen hozzáférhet nagy tömegű közpénzhez. Persze lesznek, akik még könnyebben, és a jogszabály módosítása ezek körét jelentősen szélesíti. A kormány olvasatában a módosítás persze ellenkező hatású, szerintük szigorítottak.
Magyarországi közbeszerzésen bő egy hónapja kevés kivétellel bárki, illetve bárkinek a cége indulhat, ehhez mindössze az kell, hogy a lakcímkártyáján szereplő cím ne egyezzen meg a közbeszerzési törvényben felsorolt pozícióban lévő politikusokéval vagy állami tisztségviselőkével. Az, hogy valaki amúgy a lehető legközelebbi egyenesági rokona mondjuk a köztársasági elnöknek, a miniszterelnöknek, a pályázatról döntő hatóság elnökének, vagy éppen a pályázat kiírójának, már egyáltalán nem számít. Az sem számít, hogy jelenleg vagy a nem túl távoli múltban üzlettársak voltak. Ja, hogy a közbeszerzési törvény e módosítását csak négy napja szavazta meg a törvényhozás? Nem probléma, a már megszokott könnyedséggel szemrebbenés nélkül hoztak ismét visszamenőleges hatállyal jogszabályt.
Egy kicsit azért eldugva, visszamenőleg, megmagyarázva
Az eredeti, most felülírt jogszabályt október másodikán, november 1-jei hatályba lépéssel hirdették ki a Magyar Közlönyben. Nehéz nem arra gondolni, hogy a szóban forgó időszakban fennakadt(ak) (volna) valaki(k) az amúgy többek által is meglepően szigorúnak tartott jogszabályon, és ezt kellett elsikálni az egy hónapra visszaható mentesítéssel. Ennek érdekében, úgy fest, a Fidesz-KDNP-kormányoldal a jól kalkulálható médiafelzúdulást, az “ezentúl Orbán gyerekei is nyerhetnek a közbeszerzéseken” típusú szalagcímeket is bevállalta.
Átláthatóbbá vált az igazságügyi tárca szerint |
Nemcsak Kovács Zoltánt, az igazságügyi tárca is alkotmányossági érvekkel hozakodott elő, emellett csuklóból cáfolta azokat a véleményeket, amelyek szerint a módosítással könnyű kibújót biztosít a kizárás alól: a kormány "szélesíti és átláthatóbbá teszi" a közbeszerzésekkel kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályokat a keddi törvénymódosítással. |
A kormányzati kommunikáció alapján a módosítással mindössze "életszerűvé” reszelték a törvényt, mintegy arra utalva, hogy a nyári törvényben kicsit túltolták a kizárásokat – ilyen értelemben nyilatkozott Kovács Zoltán kormányszóvivő, aki nem konkretizált alkotmányos aggályokra is hivatkozott. A gyanakvást az is erősíti, hogy mintha el akarták volna dugni a visszamenőleges hatályú korrigálást: a törvénymódosítás eredetileg a NAV átszervezésére vonatkozott, de az egyes cikkek között megbújt az összeférhetetlenségi szabályok módosítása is. Az Igazságügyi Minisztérium szerint eddig betarthatatlan volt az összeférhetetlenségi szabály, ez szinte felér annak beismerésével, hogy talán nem is ügyeltek a törvény betartására. Arra utaltak, hogy túl tág volt a szabály, de arról az Átlátszó blogja szerint nem mondtak semmit, hogy ez mivel volt ellentétes.
A tárca magyarázata szerint a korábbi szabályozás a hozzátartozók olyan körére terjesztette ki az összeférhetetlenséget, amelynek alkotmányossága kérdésessé vált, mert nem rendelkezett arról, hogy milyen közeli rokoni kapcsolat számít összeférhetetlennek – például Orbán Viktor veje, Tiborcz István által áttételesen birtokolt cég pályázhat-e, bár tudható, hogy egykori érdekeltségei rendszeresen nyertek közbeszerzéseken. Ez mindenesetre érdekes, mert a törvény eredeti szövege a Polgári Törvénykönyre hivatkozva pontosan meghatározta a kizárandók körét, a pályázat kiírása körül bábáskodók és a kiemelt közjogi méltóságok, állami intézmények vezetői közeli hozzátartozóit kizárva. Az persze kétségtelen, hogy a módosított jogszabály alapján a saját lábra állt családtagok, rokonok gond nélkül indulhatnak és nyerhetnek közbeszerzési pályázatokon. Ők pedig vélhetően nem lesznek kevesen, hiszen a mentesítéshez elegendő szert tenni egy másik lakcímkártyára, ami azért lássuk be, távolról sem megoldhatatlan.
"Tréfás, hogy eredetileg nem volt rajta az MNB elnöke"
Az igazságügyi tárcának annyiban kétségkívül igaza van, hogy a közbeszerzésekből kizárt közjogi méltóságok törvényben felsorolt listája hosszabb lett, bekerült közéjük egy sor hatóság és hivatal – például a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal vagy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal vezetője –, amelyek elnökét és a vele közös háztartásban élő hozzátartozóját ugyancsak kizárják. Az új listára felkerült a Magyar Nemzeti Bank elnökének háztartása is, egy megkérdezett szakértő szerint “tréfás, hogy eredetileg nem szerepelt rajta”.
Azzal azonban, hogy csak a velük egy háztartásban élőket zárják ki, egyben jelentősen szűkítették ez érintettek körét is. A módosítás amúgy elég jól kitolt az élettársakkal, hiszen korábban nem szerepeltek a kizártak – a közeli hozzátartozók – között, a közös háztartással viszont bekerültek közéjük, mivel a módosítás nem közeli, hanem csak hozzátartozókról szól.
Érdekes egyébként, hogy a felsorolt hivatalok és hatóságok elnökeit zárják csak ki, a helyettesek, alelnökök és a velük együtt lakó rokonok vígan pályázhatnak. Az eredeti verzióban külön sorolják a miniszterelnököt, helyettesét és a minisztert, míg a módosítottban a kormány tagjaként zárják ki őket.
Szétnézve egyébként a hazai közbeszerzés történelmében, hemzsegni semmiképpen sem hemzsegnek az új törvény akár eredeti, akár módosított verziója szerint érintett pályázatok.
A közbeszerzési pénzek kinyerését - legalábbis a realitások talaján álló beszélgetőtársaink szerint - túlnyomó részben strómanokkal, ismerősökkel bonyolítja és bonyolította sokszor a hatalom, a családtagokat sokkal kevéssé vetik be
a közpénzek hazahordására. Minden megkérdezett szakember nagyjából ugyanazt a három elhíresült jelenséget említette, amikor családtagok keveredtek állami vagy önkormányzati megbízások, vagy azokból származó pénzek közelébe: Szijjártó Péter külügyminiszter apjáét, valamint Orbán Viktor kormányfő apjáét és vejéét.
Három férfi, három eset
Orbán Győző 1992 májusában munkavállalóként egy privatizációs tranzakció során jelentős ásványi vagyon felett rendelkező bányavállalat tulajdonjogát szerezte meg többedmagával egy Vértes-hegység melletti kis faluban, Gánton. Az így megszerzett Dolomit Kft. későbbi terjeszkedése és felvásárlásai révén lényegében az összes, építőiparban használatos alapanyag kitermelésére képessé vált. Idősebb Orbán fiának első, 1998-2002 közötti kormányfői ciklusa alatt monopolizálta hazai kavics- és gránitfelhasználást, amennyiben az akkori autópálya-beruházásokon – például az M3-as továbbépítése, vagy az M7-es rekonstrukciója – cége szinte kizárólagos beszállítóként brutálisat szakított. Nagyot dobott a cég eredményén és piaci súlyán, hogy az akkoriban az egyik legnagyobb hazai cégnek számító Dunaferr beszállítója lett. Orbán Győzőnek kifejezetten jól jött a mostani törvénymódosítás, hiszen az eredeti változat szerint nem, ám a november elseje óta hatályos szerint beléphet a közbeszerzési piacra, ha akar.
A jelenleg külügyminiszter Szijjártó Péter apja, Szijjártó István a cégnyilvántartás adatai alapján 2010 június végéig volt a Vasútépítők Kft. vezető tisztségviselője. Tulajdonosként 2012. mácius 8-ig szerepelt a cégben. A vállalkozás nettó árbevétele 2009-ben 3,5 milliárd volt, 2010-ben 2 milliárd, 2011-ben 2,2 milliárd, 2012-ben 1,7 milliárd, majd egy évvel később jelentősen megugrott 5,3 milliárd forintra. A társaság szereplője volt egy GVH-vizsgálatnak, amit azért indított a versenyhivatal hét évvel ezelőtt, mert felvetődött a gyanú, hogy több vállalkozás előzetesen megállapodott magyarországi vasútvonalak, vonalszakaszok felújítására, átépítésére kiírt közbeszerzésekkel kapcsolatban a majdani piac felosztásáról, illetve egyes esetekben a győztes személyéről. A ténylegesen kiírt tenderek összértéke 24 milliárd forint volt. A GVH az eljárás során megállapította a jogsértést, és 2010 júniusában döntött arról, hogy öt cégnek összesen 7,148 milliárd forint bírságot kell megfizetnie. A 2010-ben meghozott döntés csak júliusban vált jogerőssé. A pályatervezéssel- és kivitelezéssel foglalkozó Vasútépítők Kft. maga is több tenderen indult, és részt vett a versenyfelügyelet által kifogásolt egyeztetéseken, ám együttműködött a GVH-val, és ezzel elkerülte, hogy őt is megbüntessék.
A legutóbbi, nagy port felvert jelenség pedig az Orbán Viktor veje, Tiborcz István által áttételesen, a Green Investments & Solutions Kft. tulajdonosaként birtokolt Elios Innovatív Zrt. sorozatos, összesen sokmilliárd forint értékű szakítása, ami vidéki kis- vagy nagyvárosok közvilágításának korszerűsítésére kiírt páyázatokon jött össze. A társaság a fél országot lesorozta olyan pályázatokon, amelyeken jószerivel ellenfele sem volt. A Green Investment 50 százalékos tulajdonosa az Elios Innovatív Zrt.-nek, amely sorra nyerte az elmúlt években a közvilágítási projekteket – és idén is folytatódik a nyerő széria. A Green Investmentből Tiborcz ugyan idén tavasszal kiszállt – egy Fidesz-közelinek mondott győri nagyvállalkozó érdekeltségének adta el a közbeszerzéseken taroló cégből hasznot húzó vállalkozását –, a vej érintettsége azonban nehezen vitatható. A sorozatos tendernyeréseket egyébként az EU csalás elleni hivatal, az OLAF is vizsgálja, de nyomoz a magyar rendőrség is. Az új szabályozás szerint azonban Tiborczéknak már nincs aggódnivalójuk, hiszen ők már saját lábukra álltak, nem a kormányfői otthonon élősködnek, így bátran indulhatnak közbeszerzési pályázaton is.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.