Hiába akarnak 9 százalékos emelést a szakszervezetek, a számok már kőbe vannak vésve. Pedig nagyon ráférne a magyar melósra, a magyar bérek nagyon leszakadtak, és ez már a növekedésünket is gátolja.
Megkezdődtek a minimálbérről szóló tárgyalások a kormány, a szakszervezetek és a munkaadók képviselői között. A szakszervezetek jókora, 9 százalékos emelést szeretnének, és azt, hogy 2018-ra, fokozatos emeléssel elérje a legkisebb bér a létminimumot. De nincs miről egyeztetni, hiszen a jövő évi költségvetést már elfogadták, és akkor a kormány meg is mondta, hogy mekkora béremelésekkel számol. A Policy Agenda azt elemezte, hogy milyen mozgásterek vannak, és mi a valódi tétje a tárgyalásoknak.
A kormány, a munkaadók és a munkavállalók szervezetei között zajló tárgyalások három kérdésről szólnak. Az első kettő a minimálbér és a garantált bérminimum (ez utóbbit a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakört betöltők kapják). A minimálbér, és a garantált bérminimum a Policy Agenda számításai szerint körülbelül 650-700 ezer munkavállalót érint. Azaz minden forintnyi emelés befolyásolja az ő bérüket. Rájuk is férne, nézze csak hol tartunk az európai rangsorban:
A harmadik elem a jogi kötelezettséget nem jelentő, de orientációs mértéket adó országos bérajánlás. Ez főképpen azokban az ágazatokban fontos, ahol nagy a szakszervezetek szervezettsége, vagy erős az állami tulajdonosi jelenlét. Egy 25 fős kisvállalkozás vezetője számára az országos bérajánlás semmit sem jelent.
Mik az álláspontok?
A gazdasági válság 2008-as kezdete óta a magyar minimálbér bruttó értéken 47 százalékkal nőtt, de ez csak 22 százalékos nettó növekedés. Ez azt jelenti, mintha minden évben 2,9 százalékkal emelkedett volna a minimálbér. Érdemes megnézni a környező országokat, ahol teljesen más dinamikával változtak a kötelező legkisebb bérek is. Ugyanezen időszak alatt Románia évi 9 százalékot, Szlovákia 4,9 százalékot, Lengyelország 6,2 százalékot, Bulgária 8,2 százalékot emelt átlagosan. Egyedül Csehország teljesített rosszabbul a maga 2,3 százalékával.
Az állami bérpolitika álságossága abban is tetten érhető, hogy míg a legkisebb keresetek alig nőttek a gazdasági válság kezdete óta, az átlagkeresetek ugyanezen időszakban már évi 3,9 százalékkal nőttek. Míg 2008-ban a nettó minimálbér az átlagkereset nagyságának 46 százaléka volt, ez 2015-ben 43 százalékra csökkent. Azaz ez az út egyre inkább leszakítja a kiskeresetűeket, már az átlagtól is.
A szakszervezetek a kiskeresetűek helyzetének javítása érdekében vetették fel, hogy jelentős, akár 9 százalékos bruttó minimálbér emelésre is szükség lehet. Ugyanakkor a munkaadók a jövő évi gazdasági növekedésből kiindulva, valamint a személyi jövedelemadó már elfogadott 1 százalékpontos csökkentése miatt minimális emelést tartanak elfogadhatónak.
A kormány képviseltében Lázár János miniszter már júniusban „véletlenül” elárulta, hogy 5 százalék körüli emelést, azaz 110 ezer forintos bruttó minimálbért tartanak elfogadhatónak, ehhez tervezték a költségvetést. Amennyiben ekkora emelés lenne a végeredmény, akkor lényegében megmaradna az átlagbér és a minimálbér közötti különbség, azaz talán megállítanák a leszakadást, de ezzel az emeléssel nem közelítenének a 2008-as helyzethez.
Azt is látni kell, hogy az 5 százalékos emeléssel a legutolsók lennénk a Visegrádi országokhoz és Romániához, Bulgáriához viszonyítva. Ezekben az országokban átlagosan 12 százalékos emelkedést terveznek a jövő évre (legalacsonyabb lesz Lengyelországban 5,7 százalékkal, legmagasabb Romániában 23 százalékkal). Azaz a béremelkedés dinamikája nálunk ismét rosszabb lesz, mint vetélytársainknál.
A tárgyalások valódi tétje
A Policy Agenda szerint már most a gazdasági növekedés egyik gátja az alacsony magyar bérszínvonal. Emiatt hiányzik a belső munkaerőpiaci motiváció, illetve növekszik az elvándorlás. Ez a folyamat munkaerőhiányt eredményezett, amely ezután is csak növekedni fog. Ezzel párhuzamosan az is kérdéses, hogy lesz-e olyan erő, amely képes a jelentős béremelést kikényszeríteni. Nyilvánvaló, hogy a szakszervezetek érdeke az, hogy minél erősebb ütemű bérfelzárkózás kezdődjön, és ebben a tekintetben a legkisebb keresetűeknél van is sürgős tennivaló.
Meglepő módon a munkaadók sem feltétlenül ellenérdekeltek, csak nem egy általános emelésben. Azaz számukra az a legjobb megoldás, ha a béremelkedést nem jogszabályi kötelezettséggel kényszerítik ki, hanem piaci logikán (azaz ha a megfelelő munkaerőt csak magasabb bérrel tudja megszerezni, akkor kénytelen emelni).
A kormány számára két mozgatórugó van, de a kettőnek más az időbelisége. Ahhoz, hogy tartós növekedés legyen, illetve az ellenzéket megfossza attól, hogy állandóan a „kivándorolnak a magyarok” témával támadja, követendő lenne egy általa indított azonnali, radikális béremelés. Ez válasz lehetne a hiányszakmák okozta fokozódó nehézségek megoldására is.
Ugyanakkor a kormány politikai értelemben nem érdekelt egy mostani, kvázi kikényszerített béremelésben. Számára sokkal jobb lenne, és szavazatokban meglátszana, ha 2017-ben és 2018-ban lenne majd radikális minimálbér-emelés, és ezzel együtt további jelentős szja-csökkentést hajtana végre. Az elsőre már volt példa 2001 és 2002-ben (ott is a ciklus végén), a másodikat pedig már többször lebegtették az elmúlt évben.
A tárgyalások másik tétje, hogy van-e értelme a szociális párbeszédnek ebben a formában. Jelenleg három kimenetele lehet a minimálbérről szóló tárgyalásoknak. Az első, hogy bruttó 111 000-114 000 forint között megállapodnak a felek, a második, hogy a kormány javaslata győz és 110 000 forint lesz a bruttó minimálbér, míg a harmadik lehetőség, hogy nem lesz megállapodás.
A leginkább esélyes, és a Policy Agenda szerint ez a legrosszabb forgatókönyv, ha a kormány javaslata győzne. Ez ugyanis megkérdőjelezné az értelmét az országos szintű párbeszédnek, amely eddig is láthatólag csak a kormányzati akarat „színházi” megvalósulásához ad teret. Ehhez képest néha az is jobb, ha a felek megőrzik hitelesnek vélt álláspontjukat, és azt mondják, hogy idén nem lesz bérmegállapodás. A kutatóintézet szerint politikai okok miatt úgysem kockázatja meg a kormány, hogy ne emelje a minimálbért, méghozzá ebben az esetben is pontosan 110 000 forintra. Persze az alacsony bérek miatti problémánk ezzel sem lesz megoldva.A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.