Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Miért nagy baj, hogy a következő ciklus uniós forrásaiból nem költ a kormány a lakóépületek energetikai korszerűsítésére? Az Energiaklub szerint azért, mert a lakóépületekek sokkal olcsóbban lehet energiát spórolni, és a lakosság évek óta várja, hogy megnyíljanak a pályázati lehetőségek. 2,7 millió lakóépület falja fel Magyarországon az összenergia egyharmadát, a lakosságnak pedig nincs pénze arra sem, hogy - ahogy Lázár János mondta - "banki eszközökből" állja a korszerűsítést.
Közleményt adott ki csütörtökön az Energiaklub reagálva Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentésére, miszerint a kormány mégsem támogatja a lakóépületek energetikai korszerűsítését a 2014-2020 időszak uniós forrásaiból. Lázár a Portfolio gazdasági konferenciáján mondta ezt. "Csak állami intézményi program lesz, hogy az állam dologi kiadásai csökkenjenek. A lakosságnak banki eszközökkel nyílik majd lehetősége energia-korszerűsítésre" - idézték Lázárt a civilek.
Az Energiaklub álláspontja szerint óriási nemzetstratégiai hibát követ el a kormány, ha mégsem támogatja a lakóépületek energetikai korszerűsítését. Mint írták, az előző uniós ciklusban a magyar kormány gyakran kifogásolta, hogy nem lehetséges uniós forrásokat fordítani a lakóépületek korszerűsítésére, és ezzel indokolták, hogy 2008 és 2013 között mindössze 25 milliárd forint jutott a lakossági energetikai beruházások támogatására.
Az új, 2014-ben kezdődő időszakban azonban az Európai Bizottság lehetővé tette lakóépületek korszerűsítését EU-s forrásokból. A magyar kormány a Brüsszelnek leadott operatív programokban 450 milliárd forintnyi forrást különített el energetikai korszerűsítésekre - áll a közleményben.
2,7 millió lakóépület falja fel az összenergia egyharmadát
A lakóépületek fogyasztják el Magyarország teljes primer energiafelhasználásának (kb. 1000 petajoule) nagyjából egyharmadát. A közintézmények energiafogyasztása ennek mindössze töredéke, azon egyszerű oknál fogva, hogy a 2,7 millió lakóépülethez képest a középületek száma igen csekély, mindössze néhány ezer - írta az Energiaklub.
Nem véletlen, hogy az idén elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában a kormány a lakóépületekben 38 PJ megtakarítást tűzött ki 2020-ig, míg a középületekben mindösszesen 1,6 PJ-t. A kormány által elfogadott számítások szerint a lakóépületekben sokkal olcsóbban lehet energiát megtakarítani, mint a középületekben: előbbiben 1 PJ energia megtakarítása átlagosan 42 milliárd forintba, utóbbiban 95 milliárd forintba kerül.
A háztartások évek óta várják a beígért, ámde folyamatosan csúszó uniós támogatási programok megjelenését. Felmérések szerint a magyar lakosság 85 százaléka semmilyen megtakarítással nem rendelkezik. Ők önerőből nem tudják korszerűsíteni ingatlanjukat, hiába térülne meg később a beruházás. A felújítani szándékozó háztartások mindössze 11 százaléka venne fel hitelt a beruházáshoz - olvasható az Energiaklub közleményében.
Érthető, ha az állam azt várja, hogy a háztartások is áldozzanak otthonuk felújítására. Ugyanakkor ugyanilyen jogos elvárás a lakosság részéről, hogy az állam is támogassa a hatalmas épületállomány korszerűsítését, hiszen ennek révén csökken az ország energia- és importfüggősége, javul a külkereskedelmi mérleg, és tízezrek juthatnak munkához vidéken is – ráadásul uniós pénzből. A lakóépületek energetikai felújítása a nemzet érdeke. Ez a valódi rezsicsökkentés - üzente a kormánynak az Energiaklub.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
