Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Finanszírozási gondokkal küzd az évi 80 milliárd forintból működő MTVA, ez is hozzájárult ahhoz, hogy Szabó László Zsolt vezérigazgató augusztus elején távozott – értesült a Népszabadság. Az M1 és az M4 viszi a pénzt a leginkább. A közmédia vezetésének most az a terve, hogy hitelei kiváltására rásózza az államkincstárra nagy értékű ingatlanjai egy részét.
Az M1 átszervezése és az M4 elindítása annyira megterhelte az MTVA büdzséjét, hogy a közmédia finanszírozási gondokkal küzd – értesült a szerdai Népszabadság. A pénzügyi gondok olyan komolyak, hogy információik szerint ez volt az egyik oka Szabó László Zsolt vezérigazgató váratlan távozásának is augusztus elején. Mint írták, "csaknem ráomlott" Szabóra a cég gazdálkodása.
Az MTVA 2012-ben 63 milliárd forint értékű hitelcsomagot vett fel négy banktól, hogy megvehesse a Kunigunda utcai székházat, és kiválthassa korábbi hiteleit. A törlesztést tavaly októberben kellett megkezdeniük.
A Vaszily Miklós megbízott vezérigazgató által dirigált MTVA most szeretné, ha hitelei kiváltására az államkincstár átvenné több tízmilliárdos ingatlanvagyona egy részét. A Nap-hegy oldalában álló Duna TV-székház és a Magyar Rádió székháza is évek óta üresen áll, a Naphegy téri régi MTI-székház is milliárdokat érhet. Több mint negyven ingatlant kezel a közmédia, de egyiket sem sikerült eladni, egyikből sincs bevétel a napilap cikke szerint.
A lap által megkérdezett szakértők szerint az M1 folyamatos élő műsorának előállítása évi 8-10 milliárdba kerülhet, és hasonló összegből működhet a közszolgálati sportcsatorna is. Az MTVA korábban azt mondta, az M4 júliustól decemberig 5,4 milliárd forintból működik. A legnagyobb költségtételt a Bajnokok Ligája, a foci-NB I. és a Forma–1 közvetítési jogaiért kifizetett összeg jelenti. Az M1 működési költségeiről az MTVA egyelőre nem tájékoztatott, 15 napos határidőt adtak maguknak a válaszra.
A kétezer főt foglalkoztató cég bérköltségei meghaladják az évi 15 milliárd forintot, ez a teher nem mérséklődött azzal sem, hogy legutóbb 100 embertől váltak meg csoportos létszámleépítéssel. 2015 második negyedévében a bérköltségek 3,223 milliárdra rúgtak, ezzel meghaladták a 2014 hasonló időszakából származó, 3,175 milliárd forintos adatot is. Ennek magyarázata, hogy az M1-hez és az M4-hez sok embert vettek fel kiemelt fizetéssel.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
