Brüsszel évek óta nem lép a pápai, a gyulai és a kaposvári húsgyár kormányzati kistafírozása miatt, pedig ma már a cégek eredményein is jól látszik, hogy épeszű piaci befektető egyik cégre se adott volna milliárdokat – nem úgy, mint a kormány. Az ügy a tiltott állami támogatás tipikus esete, simán lehet még belőle uniós szankció. Ilyesmi miatt dőlt be a Malév is. Az Európai Bizottság illetékese megerősítette, hogy a magyar húsos cégekkel kapcsolatban már vizsgálódnak.
A húsiparban jó ideje nem értik, miért nem lett még uniós szankció abból, hogy a kormány 2013-ban 5,3 milliárd forint közpénzből mentette meg az összeomlástól a pápai, a gyulai és a kaposvári húsüzemet. Pedig már akkor sejthető volt, hogy a veszteséges cégek nem azért kaptak pénzt, mert jó üzleti lehetőséget jelentettek, hanem inkább azért, mert éppen így diktálták a kormány és az érintett önkormányzatok politikai érdekei. Ami eddig csak teória és logikus magyarázat volt, arra most már bizonyíték is van: a megmentett cégek eredményeiből ma már világosan látszik, hogy a mentőakció nem volt jó befektetés.
Az azonban, hogy eddig nem jött uniós intő, nem jelenti azt, hogy a magyar kormány vagy ezek a kistafírozott cégek fellélegezhetnek. Általában a tiltott állami támogatással kapcsolatos uniós ügyek évekig húzódnak, és tudomásunk szerint néhány feljelentés, panasz is érkezett Brüsszelbe e manőverek miatt, így az is lehet, hogy lassan beérik a történet. Megkérdeztük az Európai Bizottságot, hogy zajlik-e még vizsgálat, a mentőakciók az állami támogatás tilalmába ütköznek-e, vagy bármilyen más módon sértik az uniós jogot, várjuk a brüsszeli választ.
Frissítés: Cikkünk megjelenése után megkaptuk az Európai Bizottság mezőgazdasági ügyekben illetékes szóvivőjének, Daniel Rosariónak a válaszát, amelyben megerősíti, hogy a magyar húsos cégekkel kapcsolatban már vizsgálódnak. Formális eljárás ugyan nem indult el, de Brüsszel hivatalosan megkereste a magyar hatóságokat, és további részleteket kért az ügyben.
Könnyű dolga lenne Brüsszelnek
A pápai, a gyulai és a kaposvári húsgyár mentéséről már 2013 elején azt rebesgették, hogy komoly uniós jogsértés lehet az ügyből, ugyanis Brüsszel keményen tiltja az ilyen üzletileg nem alátámasztható állami támogatásokat. A hvg.hu-nak például akkoriban a jelenlegi igazságügy-miniszterrel, Trócsányi Lászlóval közös ügyvédi irodát alapító Nagy Péter, a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Irodától magyarázta hosszasan, hogy a mentőakció uniós jogot sérthet, és uniós szankciót eredményezhet. Az ügyben az első feljelentés még a mentőakció előtt Brüsszelbe is érkezett: valamelyik nagy húsipari szereplő már 2012 végén feljelentette a kormányt, és az Európai Bizottság emiatt 2013 elején meg is üzente a kabinetnek, hogy meg ne próbáljon állami támogatást nyújtani, mert eljárást indít Magyarország ellen.
A kormány a tiltó brüsszeli jelzés ellenére megtámogatta a húsüzemeket, de azzal a csavarral, hogy nem közvetlenül az üzemeltető cégeknek, hanem – egy 2012 decemberében kiadott kormányhatározattal – az önkormányzatoknak adott pluszpénzt, amiből azok tulajdonosok lettek a helyi húsüzemekben. Az ügyet ismerő piaci források szerint a kormány úgy vélte, ez a megoldás nem szúr szemet a bizottságnál, nehezen lesz igazolható, hogy tiltott állami támogatásban részesítette a húsgyárakat.
Fontos ez? |
Elég fontos, mert ha tiltott állami támogatást ad egy kormány valamelyik cégnek, azzal nagyon nagy kárt okoz a versenytársainak (beleértve például az ott dolgozókat). Ezzel az egész gazdaságnak is kárt okoz, hiába hangoztatják a politikusok közben heves nyilatkozatokban a bajba jutott cég munkahelyeinek a megőrzését. A magyar húsipar erre jó példa: 2005 óta több mint egy tucat nagy húsipari cég ment tönkre, és mintegy 4 ezer húsipari dolgozó veszítette el a munkahelyét, amihez közvetve hozzájárult, hogy a szocialista és a Fidesz-kormányok különböző állami hitelekkel, garanciavállalásokkal és támogatásokkal politikai alapon biztosították néhány cég megmaradását a piacon. Erre jó példa a pár hónapja csődbe menekülő Surjány Hús esete. Ez a cég végül nem kapott állami mentőövet, később árban nem is tudott versenyezni a megtámogatott cégek termékeivel – nehéz helyzetbe sodródását főként ezzel magyarázzák a piacon. |
Az uniós versenyjog egyik legfontosabb állami támogatásról szóló szabálya szerint, ha közpénzt kap egy cég, akkor a döntéshozóknak úgy kell eljárniuk, ahogyan egy piaci befektető is eljárna. Magyarán: a befektetésnek nyereségérdekelt, üzleti befektetésnek kell lennie. Ha viszont egy kormány – nem üzleti érdek miatt – csak azért ad támogatást egy veszteséges cégnek, hogy az ne dőljön össze, akkor azt a támogatást később vissza kell fizetnie a cégnek, ha Brüsszel lefüleli. Egy ilyen tiltott állami támogatásról szóló uniós ítéletbe bukott bele végül a Malév 2012 elején, és valószínűleg a három megmentett húsgyár sem húzná sokáig, ha a beléjük tett közpénzt vissza kellene adniuk.
Egyes jogászi vélemények szerint az uniós szabály szempontjából teljesen mindegy, hogy a kormány vagy az önkormányzatok adták a közpénzt a megmentett cégeknek. De ha Brüsszelnek csak ezzel lenne problémája, könnyen összekötögethetné a szálakat. A kormány és az önkormányzatok nem is rejtették véka alá, hogy a kabinet állami pénzeket adott a húsüzemek megmentésére. A pápai polgármester például azt nyilatkozta, hogy a forrást a húsgyár megmentéséhez a kormány biztosította a helyhatóságnak, és Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium akkori parlamenti államtitkára sem hagyott kétséget afelől, hogy állami pénzzel bábáskodik a mentőakcióban.
Kaposváron a képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveiben is könnyen fellelhető, hogy állami pénzből mentették a Kometát. Például a 2013. március 27-i, önkormányzati tőkeemelésről szóló vitában ez szó szerint szerepel. Az egyik kormánypárti képviselő, Borhi Zsombor odáig is elment, hogy figyelmeztette képviselőtársait, ne a kifogásokat keressék, hogy miért ne szavazzák meg, mert ez egy politikai döntés. Egy másik kormánypárti képviselő azzal érvelt, hogy a választói a Kometában dolgoznak, és nap mint nap kérdezik: ugye megmentik őket? Szita Károly polgármester egyébként ezzel a megközelítéssel mélyen egyetértett, egy másik ülésen pedig arra utalt, hogy ha egy húsüzem maradna az országban, azt szeretné, ha a Kometa lenne az.
Gyulán is könnyen találhatna Brüsszel arra utaló jeleket, hogy a kormány tiltott állami támogatással mentette az üzemet. Budai Gyula például nyilatkozta is, hogy a kormány forrást biztosított a gyulai húsiparnak a munkahelyek megőrzése és a működés fenntartása érdekében, a város polgármestere pedig a mentőakcióra kapott összeget is elárulta, amiről a 2012. decemberi kormányhatározat is szólt. De ha ez sem lenne elég Brüsszelnek egy 2012. decemberi gyulai önkormányzati határozat is arról árulkodik, hogy – közvetlenül a húsgyárak megmentéséhez szükséges pénzt kiosztó kormányhatározat előtt – a helyi képviselők hivatalosan is kérték a kormányt: nyújtson segítséget a gyulai húsipar megmentéséhez.
Pápára Gyurcsányék és Orbánék is öntötték a pénzt
Ha Brüsszel feltárná az állami pénz útját az önkormányzatokhoz, már csak azt kellene ellenőriznie, hogy a húsüzemek megmentése lehetett-e nyereségérdekelt, üzleti döntés a kormány és az önkormányzatok részéről. A kormány és a pápai önkormányzat valószínűleg a pápai húsgyár megmentését tudná megmagyarázni a legnehezebben. Mint a pár napja megírtuk, állami támogatás ide vagy oda, az üzemet idén júliusig működtető cég tavaly sem tudott kimászni fenntarthatatlan helyzetéből, csak újabb pénzek bevonásával lenne biztos a további működése, és a legutóbbi érdeklődő legfeljebb egy eurót adott volna a cégcsoportért, de az az üzlet is kútba esett.
Ennek alapján erősen kétséges, hogy megtérül-e valaha a 2013-as mentőakcióra szánt 1,5 milliárd forint állami pénz és a szintén állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) közel 10 milliárdra rúgó hitelei, amelyekkel évek óta támogatják a pénznyelő húsgyárat. Brüsszel akár azt is elővehetné, hogy a húsüzemet már 2008-ban is egy 5,5 milliárd forintos MFB-hitellel mentette meg a Gyurcsány-kormány. Húsipari pletykák szerint akkoriban nem volt mellékes szempont, hogy Gyurcsány Ferenc pápai, és a „mama” a városban él, a 2013-as mentőakciónál pedig állítólag az is szerepet játszott, hogy szintén pápai származású Kövér László.
A Kometa ’99 Zrt. soha nem volt nyereséges, mégis jó befektetésnek tűnt
A kaposvári Kometa ’99 Zrt. megmentéséről is lenne mit magyaráznia a kormánynak és a kaposvári önkormányzatnak, ha rákérdezne az EU az üzleti megfontolásokra. Ez sem egy látványosan nyereséges vállalkozás eddigi története alapján: a részvénytársaság 2006-os megalakulása óta egyetlen olyan év nem volt, amikor pozitív előjelű adózott eredményt ért volna el, minden évben jellemzően több százmillió vagy akár több milliárd forint volt a veszteség (ehhez képest a tavalyi 153 millió forintos veszteség már üdítő kivételnek tűnik). A cég eredménytartalékában a mentés előtti évre már több mint 3,5 milliárd forintos veszteség parkolt (ma ez már több mint 4 milliárd), miközben a vállalat egyre súlyosabb adóssághegyet cipelt, tartozásai a 12 milliárd forintot súrolták (tavaly már 12 milliárd forint felett volt az adósságállomány).
A kormány mégis jó befektetésnek látta az üzem megmentését, adott 3,5 milliárd forintot Kaposvárnak, és a város 2 milliárd forinttal tőkét emelt a Kometa ’99 Zrt.-ben, a többségi olasz tulajdonost pedig további egymilliárd forint befizetésére kényszerítette. Emellett az MFB két hitelt is adott, több mint 2 milliárd forint értékben. Az önkormányzat a befektetést szerződéses garanciákkal biztosította, például hozamelvárást rögzített. De a cég az önkormányzati költségvetések alapján nem tartotta magát a vállaláshoz. A befektetési szerződés szerint az első három év végéig évi 2 százalékos hozamot kellene fizetnie az önkormányzatnak.
A kaposvári büdzséből viszont az derül ki, hogy 2013-ban nem kapott ilyen befizetést a város, ezért 2014-ben összevontan kellett volna törlesztenie a két évet. De ez sem sikerült, a két évre betervezett 62,5 millió forintnak alig több mint felét fizették be. Magyarán, a várt hozamnak tavalyig csak fele folyt be, ami alapján problémásnak mondható az önkormányzati befektetés. Mint ahogyan az is, hogy az önkormányzat nem döntött úgy, visszakéri a kétmilliárd forintot a vállalattól, pedig a befektetéskor megkötött Exit-szerződésből ez következne a hozamok elmaradása miatt.
Gyulán negatív értékű cégben látták meg a jó üzletet
A másik kettőhöz hasonlóan érthetetlen üzleti döntés volt a gyulai húsüzem kormányzati megmentése is, amire piaci befektető aligha vállalkozott volna. A kombinátot egyszer már 2009 végén is megmentette a Bajnai-kormány. Akkor egy egymilliárd forintos K&H-hitelre adott 80 százalékos állami garanciát az MFB. Majd 2012-ben ez volt az egyik hitel, amibe belebukott a cég, de az Orbán-kormány mentőakciója ismét megmentette a húsgyárat.
A Gyulai Húskombinát Zrt. a 2013-as mentőakció előtt, 2008 óta minden évben fél és egymilliárd közötti veszteséget termelt, 2012 végére a cég eredménytartalékában felhalmozott veszteség meghaladta az 5 milliárd forintot, az adóssága az utolsó években az 5 milliárd forintot verdeste. A kormány a mentőövvel egy olyan húsüzemre adott milliárdokat, amelynek üzemeltető cége, a Gyulai Húskombinát nem egyszerűen értéktelenné vált, hanem negatív volt az értéke, a cég teljes vagyonának értékét kifejező saját tőke mínusz 1,9 milliárd forint volt 2012-re.
Ezt a céget a másik kettőtől eltérően már lehetetlen volt feltámasztani, ezért a gyulai önkormányzat 2013-ban önálló céget alapított Gyulahús Kft. néven, kivárta, amíg olcsón hozzájuthat a húskombinát eszközeihez a felszámolási eljárásban, majd a kormánytól kapott 1,8 milliárd forintos támogatásból mindössze 850 millió forintért megvette azokat, valamint a gyulai kolbászok és májas termékek márkavédjegyeit a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.-től.
A hitelezők és a beszállítók szinte az összes pénzüket elbukták, és az új cég adósságok nélkül vághatott neki az újabb kalandnak, ennek köszönhetően az előző két üzemtől eltérően 2013-ban 27 millió forint adózott eredményt ért el, tavaly pedig már 162 milliót. Az a jövőben dől el, hogy képesek lesznek-e fenntarthatóan üzemeltetni a céget. A cég adóssága mindenesetre most már meghaladja a 400 millió forintot. Cikkünk megjelenése után Daka Zsolt, a Gyulahús Kft. ügyvezetője jelezte, hogy a cég kötelezettségállományával semmi probléma, a követelésállományuk és a saját tőkéjük jelentősen meghaladja azt. Az ügyvezető megfogalmazásunkat félreérthetőnek tartja, véleménye szerint azt sugalltuk, hogy a cég el van adósodva. Ezért hangsúlyozta, a Gyulahús Kft.-nek nincs sem tulajdonossal szembeni, sem pedig hitelintézetekkel szembeni tartozása, így lényegében a kötelezettségállomány azt a normál működésből eredő állományt jelenti, ami az üzleti életben alkalmazott halasztott fizetésekből, a költségvetéssel és munkavállalókkal szembeni kötelezettségek előírása és a pénzügyi rendezése közötti időbeli eltérésből ered. Daka Zsolt szerint a cikkben említett „adóssággal” szemben a másik oldalon találhatóak a befektetett eszközök, és egy jelentősebb forgóeszköz állomány, amelyek biztosítják a normál működést.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.