"Görögország Európa megszorítás-laboratóriuma lett, és a kísérlet kudarcot vallott" – mondta a görög miniszterelnök, aki az elmúlt 5 hónapért maradéktalanul vállaja a felelősséget, de a kialakult helyzetet egy évek óta tartó folyamat eredményének tartja. Beszélt arról is, hogy nem akarja más országok adófizetőire áthárítani a görög államadósság terhét, a népszavazás pedig nem jelenti azt, hogy országa el akarna szakadni az EU-tól.
A görög válság azt bizonyítja, hogy Európa továbbra sem talált megoldást az öngerjesztő adósságválságra, ez nemcsak Görögország gondja, hanem olyan európai probléma, amely európai megoldást igényel – hangoztatta az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén szerda délelőtt Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök.
A politikus kijelentette: a zsákutcába vezető megszorítások miatt országa a folyamatos recesszió csapdájába esett. Az elmúlt öt és fél hónapért maradéktalanul vállalja a felelősséget, de a kialakult helyzetért az alapvető felelősség évekre nyúlik vissza.
Ciprasz kiemelte, hogy az országának folyósított milliárdokból szerinte csak a bankok részesültek, a hétköznapi görög emberek nem.
"Görögország Európa megszorítás-laboratóriuma lett, és a kísérlet kudarcot vallott" – jelentette ki Ciprasz, és hozzátette: sehol máshol nem volt akkora megszorítás, mint hazájában.
A görög kormányfő arra is kitért, hogy országa a tönk szélére jutott, amiben a korábbi kormányok felelősségét hangsúlyozta, akik klientúrarendszert alakítottak ki, kormányzásukat korrupció és a politikai valamint a gazdasági hatalom összefonódása kísérte. Ciprasz utalt arra is, hogy a görög nemzeti vagyon több mint fele a társadalom 10 százalékának a kezében van, akik szerinte nem osztoztak ennek megfelelő arányban a görögök által viselt terhekből.
A népszavazás nem jelenti azt, hogy szakítani akarnak Európával
Alekszisz Ciprasz megjegyezte: bízik abban, hogy a következő néhány nap folyamán sikerül megállapodni az ország hitelezőivel. Ehhez szerinte életképes és őszinte kompromisszumra van szükség, a görög javaslat pedig olyan reformokat tartalmaz, amelyek átalakítják az országot, de amelyeket a korábbi görög kormányok és a hitelezők – szerinte szándékosan – kihagytak a korábbi megállapodásokból. Kiemelte továbbá, hogy nem akarja más országok adófizetőire áthárítani a görög államadósság terhét.
Tudatta azt is, hogy a vasárnapi népszavazás eredménye nem jelenti azt, hogy a görögök szakítani akarnának Európával, a hitelezők ajánlatának elutasítása azt jelenti, hogy sok görög szerint nincs más megoldás, "nem lehet tovább haladni ezen a semmibe vezető úton".
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.