Megegyezés nélkül zárult az eurózóna pénzügyminisztereinek csütörtöki válságtanácskozása a görögök sorsáról. Hétfőn az euróövezet vezetői tartanak csúcsot a görög helyzetről.
Nem sikerült alkut kötni a görög gazdasági válság megoldásáról az eurózóna pénzügyminisztereinek tanácskozásán - írta a Twitteren Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottságnak a közös fizetőeszközért is felelős alelnöke. Szerinte ez elég erős jelzés Görögországnak, hogy vegye komolyan a tárgyalásokat, bár azt is hozzátette, a pénzügyminiszterek készek bármikor újra összeülni.
No deal at #Eurogroup. Strong signal for #Greece to engage seriously in negotiations. EG stands ready to reconvene at any moment.
— Valdis Dombrovskis (@VDombrovskis) June 18, 2015
Jeroen Dijsselbloem, a pénzügyminisztereket tömörítő Eurogroup elnöke este azt mondta, görög oldalról túl kevés hiteles intézkedést láttak, viszont a megállapodásnak hitelesnek kell lennie, szerinte ha valaki mutat egy ilyet a következő napokban, megfontolják. Szerinte még van idő az alkura, de nagyon kevés, mindenesetre a labda újra a görögök térfelén pattog.
A görög ügy hétfőn újra napirendre kerül az eurózóna vezetőinek csúcsértékezletén, amelyet Donald Tusk, az EU-országok állam-, illetve kormányfői testületének az elnöke hívott össze. "Ideje, hogy sürgősen a legmagasabb politikai szinten vitassuk meg Görögország helyzetét" - közölte Tusk.
Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója a csütörtöki Eurogroup-értekezlet utáni sajtótájékoztatón reményének adott hangot, hogy a görög vezetés a következő napokat felhasználja arra, hogy elhatározza magát a megállapodáshoz szükséges, hiteles intézkedésekre.
Ma az mindenesetre csalódásnak számít, hogy a luxemburgi tanácskozáson nem született megállapodás, ettől a csúcstól várták sokan ugyanis, hogy eldöntheti az ultimátumnak is beillő görög ajánlatról.
A helyzet dióhéjban: a görög kormány nem akarja kifizetni az ország éppen lejáró adósságát a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF), az Európai Központi Banknak (EKB) és az Európai Bizottságnak, mereven ragaszkodik az adósságelengedéshez, az EU pedig ahhoz, hogy Athén kaparja össze a pénzt (például nyugdíjcsökkentéssel, áfaemeléssel), és fizessen.
A legsürgősebb törlesztendő adósság egy 1,6 milliárd eurós IMF-hitelrészlet lenne, amire június elején már kaptak haladékot június 30-ig. Az IMF most megüzente, nincs több türelmi idő.
A felek nagyjából délután 3 óta gyűrték egymást a tárgyalóasztalnál. Jánisz Varufakisz pénzügyminiszter este hét előtt állítólag egy ötoldalas dokumentumban új javaslatokat terjesztett elő az értekezleten a hitelezőkkel való megállapodás érdekében.
E szerint Athén azt szeretné, hogy az európai mentőalap vásárolja meg azt a 6,7 milliárd eurónyi kötvényt, amelynek ellenértékét ezen a nyáron kellene visszafizetni az Európai Központi Banknak - azaz hajtsanak végre egy adósságcserét, a tartozás az egyik európai zsebből kerüljön át egy másikba.
Korábban a finn pénzügyminiszter, Alex Stubb úgy vázolta a helyzetet, hogy két lehetőség van: új megállapodás Görögországgal, vagy a B terv, a görög csőd.
Csütörtök délutáni részletes írásunk szerint ha végül mégsem állapodnak meg, és a görögök nem fizetik ki az esedékes tartozásaikat, az EKB leállítja a görög bankrendszert életben tartó pénzpumpát - ez az úgynevezett ELA, Emergency Liquidity Assistance, ezen keresztül kap a görög bankrendszer folyamatosan eurót az EKB-tól az országból kimenekített pénzek helyébe.
Ekkor kezdődhet a show igazán hangos része: bankcsődök, pénzkivételi korlátozás, bankbezárások, fizetésképtelenné váló görög állam, kiesés az euróövezetből és a drachma bevezetése, ami hirtelen leértékelődik az euróval szemben.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.