Évi 20 milliárd forintba kerül a bankszektornak az elkövetkező 6-8 évben a brókerbotrányok utáni kártalanítás – mondta a jegybank ügyvezető igazgatója a Heti Válasznak adott interjúban.
A brókerbotrányokkal kapcsolatos kárrendezés a pénzügyi szektornak évi 20 milliárd forintba kerülhet 6-8 évig, nem számítva a speciális Quaestor-alap bevás befizetés feletti feltöltését – közölte Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója a Heti Válasznak adott interjúban.
Nagy Márton arról is beszélt, hogy a forintosítás nélkül akár 70 százalékkal is megugorhattak volna a devizahitelek törlesztőrészletei, mert annyira sebezhető maradt volna az ország, hogy a forint árfolyama is jelentősen elmozdult volna az euróhoz képest.
A jegybanki szakember elmondta: a kárrendezésre az OBA-nak és a Bevának 200 milliárd forint körüli összeget kell előteremtenie, illetve a kimerült alapoknak 110 milliárd forintra lesz szükségük a "normál" feltöltöttségi szint eléréséhez.
A teljes 300 milliárdos összeget a tagoktól, illetve a felszámolt cégek vagyonából teremthetik elő – mondta a szakember.
Mindkét alapnak lehetősége van díjbevételének növelésére. A Beva jelenleg a biztosított összeg 0,45 ezrelékét kitevő díjat szed, ami 3 ezrelékig növelhető, míg az OBA 1,2 ezreléket, ami 2 ezrelékre emelhető. Ugyanakkor akár rendkívüli éves befizetést is elrendelhetnek az éves díj 100 százalékáig – jegyezte meg Nagy Márton.
Emlékeztetett arra, hogy az MNB azt javasolja: a Beva esetében 20 ezerről 100 ezer euróra emelkedjen a kártérítés maximális összege. A jegybank összeolvasztaná a két alap vagyonát kezelő szervezetet.
Nagy Márton kitért arra is: a pénzügyi rendszer árfolyamkockázatának kiküszöbölése érdekében forintosítani kellene a devizaalapú autóvásárlási hiteleket.
A devizás személyi kölcsönökkel együtt 500 milliárdos hitelállományról van szó, közel 290 ezer szerződéshez kapcsolódóan – közölte a szakember.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.